SZABADI ISTVÁN
a Mi Hazánk Mozgalom pártigazgatója
és országgyűlési képviselője

Parlamenti munkáim

T/1842 Az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról

24.03.04, vezérszónoki felszólalás

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat a gazdaságfejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozó törvények módosítását tartalmazza, a legtöbb esetben azonban látszatintézkedésekre kerül sor, a felszámolási eljárások esetében és a posta ügyében például nem törekszik a problémák tényleges megoldására, amit pedig a költségtakarékosság jegyé-ben az állami vagyon átadását segítő informatikai felület megszüntetésével megspórolnak, azt odaadják az érdekkörükbe tartozó civil szervezeteknek, például az Erzsébet Alapítványnak.

A Mi Hazánk Mozgalom egyetért azzal, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások működőképességének helyreállítása érdekében tavaly bevezetett reorganizációs és szerkezetátalakítási eljárások alkalmazásának időtartamát egy évvel, 2023. december 31-éig meghosszabbítják. Egyetértünk továbbá a törvényjavaslat csődtörvényt érintő pontosításaival, melynek értelmében például a Cégközlönyben közzétételre kerülő végzésen a jövőben fel kell tüntetni majd a hitelezői követelések bejelentésére irányuló jogvesztő határidőre vonatkozó tájékoztatást, továbbá a vagyonfelügyelő és a felszámoló elektronikus levelezési címét. Azért ezek pluszinformációk, amelyek nagyon fontosak.

A törvényjavaslat fontos újításként nevezi meg, hogy a felmentett felszámolónak a felszámolási nyitómérlegtől vagy az utolsó közbenső felszámolási mérlegtől a felmentése napjáig terjedő időszakra közbenső mérleget kell készítenie annak érdekében, hogy a felmentésig terjedő időre felelősséget vállaljon a felszámolási eljárás gazdasági eseményeiért. Ez is szintén nagyon fontos és kiemelendő.

A Mi Hazánk Mozgalomhoz beérkező bejelentések alapján azonban a törvénytelenül működő felszámolókkal szemben ennél még sokkal határozottabb fellépésre lenne szükség, ami nemcsak a jövőre nézve, hanem visszamenőleg is feltárja a felszámolásokkal kapcsolatos eljárási hibákat, melyek mögött álláspontunk szerint gyakran súlyos visszaélések, eltussolások húzódnak, és a sikkasztás gyanúja is felmerül több esetben.

Ilyen szélsőséges eset például, amire szeretném felhívni a figyelmet, a sóskúti ipari park 12 éve megoldatlan ügye, ahol a volt tulajdonos cége még 2010-ben egy 40 millió forintos tartozás lejárta miatt került felszámoláshelyzetbe. A tartozás úgy keletkezett, hogy a CIB Bank induló kölcsönt ígért a vállalkozáshoz, ennek jeleként az ingatlan tulajdoni lapjára 66 millió forintos keretjelzálogot vezetett rá. Az üzem elkészült, de a vállalkozó nem kapta meg a kölcsönt. A bíróság 2010-ben az eljáráshoz egy 2009 óta törvénytelenül működő felszámolót jelölt ki. Tehát 2010-ben a bíróság egy 2009 óta törvénytelenül működő felszámolót jelölt ki  nem véletlenül ismételtem meg , aki a vállalkozás tulajdonában lévő 200 millió forint értékű vagyont 16 millió forintért, kirívóan áron alul, a becsérték 8-9 százalékán adta el. De ami az érdekes: még ezzel a bevétellel sem tudott a bíróság előtt elszámolni. A hitelezők kifizetése nem történt meg, és mivel az adós egyszemélyes cég volt, meghagyták rajta az adósságot.

Az ügy arra enged következtetni, hogy hiába jött létre tavaly októberben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a trafikok és a szerencsejáték felügyelete mellett a végrehajtók és a felszámolók felügyeleti tevékenységének ellátására, a felszámolóknál évtizedek óta önkényuralom van, a bírók rettegnek a felszámolóktól, a korrupciós hálózatban pedig a bankok is benne vannak, mint ahogyan az előző példa is tökéletesen mutatta.

A Mi Hazánk Mozgalom a végrehajtó-maffia felszámolása után a korrupt felszámolóbiztosok felderítését is zászlajára tűzte, ellenőrizni fogja az elmúlt időszakban kinevezett felszámolók munkáját, az új szuperhatóság alatt végzett felügyeleti tevékenységet, és a nyilvánosság bevonásával határozottan fel fog lépni a visszaélésekkel szemben.

A törvényjavaslat érinti a postások fegyverviselésének szabályait is. Jelenleg a postás maga döntheti el, hogy tarte magánál gázspray-t vagy gáz- és riasztófegyvert, a módosítás értelmében viszont a biztonság növelése és balesetek elkerülése érdekében kizárólag a munkáltató Posta döntene arról, hogy biztosíte az adott postásnak gázspray-t. Ez az intézkedés a postások önvédelemhez való jogát szűkíti, ami  céljával ellentétben  a postások biztonságát biztosan nem fogja növelni. Álláspontunk szerint, ismerve a hazai közbiztonsági állapotokat, továbbra is a postásnak kellene eldöntenie, hogy főleg azokon a napokon, amikor a nyugdíjak kézbesítése történik, szükség vane önvédelmi eszközre, amit a posta biztosítson számára.

A törvényjavaslat szerint az elsőbbségi levélküldemények legalább 85 százalékát a jelenlegi „feladást követő munkanap” helyett a Postának elegendő lesz majd egy nappal később, a feladást követő második munkanap végéig kézbesítenie. Mindezt arra hivatkozással tervezik bevezetni, hogy az elsőbbségi levél igénybevétele a lakosság körében nagyon csekély. Arra bezzeg nem tér ki az indokolás, hogy ennek megfelelően tervezike esetleg a szolgáltatás árának a csökkentését.

Véleményünk szerint ezzel az intézkedéssel a létszámhiányt próbálják inkább leplezni, egyszerűen olyan kevés postás van, hogy nem tudják az elsőbbségi küldemények kihordását időben teljesíteni. Július óta ugyanis az energiafelhasználás csökkentésére hivatkozva több mint száz postafiók zárt be. A helyzetet súlyosbítja, hogy most november 12-étől országosan 210 településen további 366 postát zárnak be ideiglenesen; szokták azt mondani, hogy kvázi szüneteltetik, de azt tudjuk, hogy amit szüneteltetnek vagy bezárnak, még ha ideiglenesen is, annak az újranyitása olyan lesz, mint a kutya vacsorája, vagy lesz, vagy nem. A hatékonyság növelése jegyében egyébként még 300 postai dolgozót is el kívánnak bocsátani.

E nemes falak között a legelső felszólalásomban említettem a posta helyzetét, és már akkor megemlítettem, hogy a legnagyobb problémát abban látom a Postát illetően, hogy a vezetőség inkább menedzserszemléletű, mint a postaügyekhez értő. És akkor kértem a kormány képviselőit, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ne történjenek postafiók-bezárások. Látjuk, hogy mi történik most. Például, ahol én élek, abban a választókerületben is több kistelepülést érint. Említettem Pirtót is, de ott van például Imrehegy község, amelynek az életében az elmúlt évtizedekben inkább csak a visszafejlődés és nem a fejlődés tapasztalható, és erre most egy nagyon komoly ütést jelent az, hogy bezárják ott is a postát. A lakosok most november 12-én ki is mennek az utcára egy közös tüntetésre 14 órakor, hiszen nem bírják és nem akarják elfogadni azt, hogy ha már nem is fejlődik a településük, legalább ne vegyék tőlük el azt, ami még jelentett egy kis segítséget számukra.

Ugyanis a Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a posták bezárása elsődlegesen az idősebb korosztály és a kisgyerekes családok helyzetét nehezíti meg, akik nem tudnak a távolabbi postára eljutni. Az országban a postai szolgáltatás évtizedek óta nem működik jól, elbocsátások helyett inkább a dolgozók megbecsüléséről kellene beszélni, amihez bérfejlesztésre, jobb munkakörülményekre, az értékesítési elvárások megszüntetésére és a posta felső vezetésétől független szakszervezetek létrehozására lenne szükség.

(13.50)

A törvényjavaslat a nemzeti vagyonról szóló törvény egyszerűsített átláthatósági szabályainak kiterjesztését tervezi az állami vagyon átruházásának azon eseteire, amikor költségvetési szerv vagyonkezelő kis értékű ingóságokat ad vagy ajándékoz el.

A módosítás értelmében ezekben az esetekben a vevő gazdálkodó szervezetnek nem kellene átláthatósági nyilatkozatot tennie, amennyiben tulajdonosi háttere természetes személyekre visszavezethető. A Mi Hazánk Mozgalom ezzel a módosítással ugyan egyetért, azzal azonban nem, hogy az állami szerződéseknél 2012-től az adóoptimalizálás célból létrejött offshore hátterű szerződéses partner esetében gyakorlatilag elegendő, ha nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonosa megismerhető. Tehát nem arról kell nyilatkozni, hogy ki a tulajdonos, csak arról kell nyilatkozni, hogy a tulajdonos megismerhető. A kötelezettségvállaló költségvetési szerv a szerződéskötést megelőzően nem köteles a nyilatkozat valóságtartalmának a vizsgálatára, csak azt ellenőrzi, hogy a cég a nyilatkozattételi kötelezettségének eleget tette, ami nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az állami szervek offshore cégekkel szerződjenek, mert így aztán nem lehet rájönni, hogy ki a tulajdonos; ez a „nesze semmi, fogd meg jól”.

De nézzük tovább! A törvényjavaslat értelmében a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ épülete ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány, röviden az Erzsébet Alapítvány tulajdonába kerül, melyhez tartozó területet két évvel ezelőtt szintén ingyen kapta meg az alapítvány. Az indoklás szerint a vagyonátadásra a telek és a felépítmény egységes tulajdoni viszonyainak kialakítása érdekében van szükség.

Az állami gyermek- és ifjúsági táboroztatás feladatát 2016-ban vette át az egyházi kézben lévő Erzsébet Alapítvány. A közfeladat-ellátáshoz az alapítvány 2016 óta közel 30 milliárd forint összegű költségvetési támogatásban és további 13,5 milliárd forint uniós támogatásban részesült, mely feladatokat egyajánlattevős közbeszerzési eljárás útján a saját cégének, az Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Szolgáltató Kft.-nek szervezte ki.

A 2021. évi beszámolói adatok alapján kiderült, hogy megéri az alapítványnál dolgozni, mivel a fennmaradó oktatási és képzésszervezési teendőket, továbbá szociális, kulturális és egyéb programok szervezését az alapítvány munkatársai tavaly átlagosan havi bruttó 930 ezer forintért látták el. A kuratórium elnökéről pedig még 2017-ben látott napvilágot a hír, hogy a Balaton-part egyik legdrágább szállásáról jár be nap mint nap a zánkai irodájába dolgozni, ahol napi 110 ezer forintba kerül a szállás. Úgy tűnik, hogy a közpénz mindent elbírhat.

A csillebérci Erzsébet-tábor mellett az állam 2016-ban a zánkai gyermektábort és a fonyódligeti tábort is az alapítványnak ajándékozta, és az átadott ingatlanvagyon fejlesztéséhez az elmúlt években több mint 40 milliárd forint közpénzt biztosított. A kivitelezési munkákat, mondanom sem kell, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó cégek végezték, ráadásul az alapítvány a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében az ingatlanokat a megszerzésüktől számított 15 év elteltével akár el is idegenítheti.

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a mai rohanó világban minden eddiginél nagyobb szükség van általános gyermekmozgalomra és államilag támogatott táboroztatásra. Ez nem kérdés. Ahol a gyermekek életre szóló, felejthetetlen élményeket szerezhetnek, az rendkívül fontos  ez a Mi Hazánk Mozgalom számára is rendkívül fontos , de nem értünk egyet azzal, hogy a gyermektáboroztatás ürügyén az állam a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat és súlyos közpénzmilliárdokat ajándékoz az érdekkörébe tartozó civil szervezeteknek, és ami rendkívül aggályos, a közpénz felhasználását nem ellenőrzi. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)