SZABADI ISTVÁN
a Mi Hazánk Mozgalom pártigazgatója
és országgyűlési képviselője

Parlamenti munkáim

T/3513 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról

24.11.05, vezérszónoki felszólalás

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom alaposan áttekintette a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását. Az előttünk álló törvényjavaslat egyrészt a közbeszerzési törvény hozzáigazítását tartalmazza az uniós joganyaghoz, másrészt a módosítások a közbeszerzési eljárások racionalizálását és gyorsítását célozzák meg, amivel alapjaiban egyetértünk.

A jelenlegi inflációs környezetben támogatjuk azt a módosítást, hogy a gyorsan változó árak miatt keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek esetén hamarabb lehessen szerződést kötni. Támogatni tudjuk az új eredménytelenségi ok bevezetését is, melynek értelmében az ajánlatkérő túlzottan magas árú vagy manipulatív módon árazott ajánlat esetén visszautasíthatja a szerződéskötést.

Külön üdvözöljük a közbeszerzési törvény azon módosítását, ami a közbeszerzési eljárások hatékonyabb ellenőrzését teszi lehetővé azzal, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezésénél megszünteti a szubjektív határidőket. Az ellenőrzési jogosultsággal rendelkező közigazgatási szervek számára jelenleg nagy megterhelést okoz a 60, illetve 90 napos határidő betartása, amit a jogsértés tudomásra jutásától kell számítani. De mi számít a tudomásra jutás időpontjának? A közbeszerzési eljárás jogszabálysértő mellőzését például egy szerződéslista és a közbeszerzési adatbázis alapján meg lehet állapítani, így a határidő a szerződéslista beérkezésekor és nem akkor kezd ketyegni, amikor a vizsgált szerv megküldi nyilatkozatát a közbeszerzés elmulasztásáról.

A Mi Hazánk Mozgalom a közbeszerzések terén elsősorban a gyakorlati megvalósításban és a kiskapuk kihasználásában látja a problémát. A túlárazások, a nyilvánosság kizárásával lefolytatott és az egy ajánlattevős eljárások magas aránya ugyanis mind-mind a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásának elvét sértik.

A közbeszerzések tisztaságára a legnagyobb veszélyt a korrupció és a kartellezés jelentik. A korrupció, ugye, az ajánlatkérők és az ajánlattevők, a kartell pedig az ajánlattevők közti összehangolt magatartást jelenti. A közös bennük, hogy a résztvevők számára többletprofitot eredményeznek.

A közbeszerzési kartellek a verseny tisztaságát és a közpénzek hatékony felhasználását egyaránt sértik, ezért ezekkel szemben a legszigorúbb fellépést követeljük. A közbeszerzési törvény alapján a közbeszerzési eljárásból ki kell zárni azokat a vállalkozásokat, amelyek három évnél nem régebben versenykorlátozó magatartást tanúsítottak, vagyis kartelleztek, velük szemben a Gazdasági Versenyhivatal a jogsértést véglegesíti, és végrehajtható határozatában megállapítja, bírságot szab ki.

A GVH-nak a kizáró okot megalapozó határozatokra vonatkozó információkat az elektronikus közbeszerzési rendszerben, vagyis az EKR-ben közzé kell tennie. A jelen törvényjavaslat módosítása arra irányul, hogy a GVH-nak a jövőben az uniós források felhasználásával kapcsolatos ügyekben a jogsértésekről értesítenie kell a Miniszterelnökséget és a támogatást nyújtó szervet is, amit természetesen támogatni tudunk.

Nem értünk egyet viszont azzal a jelenséggel, hogy a kartellezésért megbírságolt cégek néhány látszatintézkedés végrehajtása után mentesülnek a kizárás alól, és továbbra is indulhatnak közbeszerzéseken. De miről is van szó? Uniós mintára korábban bevezetésre került az öntisztázás intézménye, amelynek értelmében a kartellezésért megbírságolt cégek kérelmet nyújthatnak be a Közbeszerzési Hatósághoz, hogy tisztázzák magukat a jogsértés alól. Ha sikerrel igazolták megbízhatóságukat, a hatóság erről igazolást állít ki, és nem zárhatók ki a közbeszerzési eljárásokból. Itt viszont van egy rendkívül nagy ellentmondás, a legnagyobb ellentmondás pedig az, hogy a jogintézményt a piaci verseny biztosítása érdekében vezették be. Tehát ott tartunk, hogy a verseny tisztaságát megsértő cégekkel akarják biztosítani a piaci versenyt. Azért ez érdekes.

Az EKR-be feltöltött lista alapján eddig 51 cégről állított ki megbízhatósági igazolást a Közbeszerzési Hatóság. Köztük olyan nevek szerepelnek, melyek rendszeres szereplői mind a GVH-, mind pedig a közbeszerzési eljárásoknak. Például a STRABAG és a Tömb 2002 Kft., amelyek állami beruházások generálkivitelezői. Ilyen a Euromedic-Pharma Zrt. és a Hungaropharma Zrt., amelyek állami kórházak gyógyszerbeszállítói, a Jánosik és Társai Kft., amely cég többek között a kórházak számára végez takarítást. De idesorolható még a Dräger Medical Kft. és a HOGE Orvosi Műszer Kft. is, amelyek szintén kórházak számára szállítanak orvosi műszereket és eszközöket.

A listán azonban rátaláltunk egy érdekes cégre, és ez szűkebb hazámat, Kiskunhalast is érinti, úgyhogy egy kicsit komolyabban áttekintettem. Ez a Sándorfalva székhelyű AQUAPLUS Kft., amely céget több másik társával együtt a GVH rendőrségi tenderek kapcsán még 2016-ban bírságolta meg kartellezésért. A dolog pikantériája, hogy a GVH a bírság megállapításakor számítási hibát vétett. És most kapaszkodjanak meg, kedves képviselőtársaim: a nyertes pályázat értékének háromszorosában meghatározott releváns forgalom 10 százaléka helyett véletlenül a GVH a bírság megállapításakor a 100 százalékával számolt.

(10.30)

Ezzel az AQUAPLUS Kft. számára a 8,6 millió forint bírság helyett tévesen 76,4 millió forint bírságot állapított meg, amit a cég zokszó nélkül kifizetett; vagy azért, mert nem vették észre a hibát, és most kapnak szélütést, vagy pedig megérte nekik a plusz 67,8 millió forint kifizetése, cserébe azért, hogy a közbeszerzéseken indulni tudjanak. Hát, ez azért mutatja, hogy van pénz bőven a közbeszerzési tendereken. És érdekesség számomra  amiért megemlítettem Kiskunhalast , hogy a kiskunhalasi Csipke Gyógyfürdő fejlesztése során közbeszerzési eljárás nyerteseként vett részt az AQUAPLUS Kft., ő végezte Kiskunhalas Város Önkormányzata számára a 3. számú termálkút fúrását, kútkiképzését, amiért nettó 79,9 millió forint összegű megbízásban részesült.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Mi Hazánk Mozgalom a legnagyobb problémát a közbeszerzési eljárások túlárazásában látja, ami gyakorlatilag az eljárás indításakor már eldől. Az ajánlatkérő közigazgatási szervek ugyanis a közbeszerzési eljárás becsült értékét az ajánlattételi felhívásban jelentős pufferrel határozzák meg. Előfordul, hogy már a szerződéses ár ez alatt van. Az építési beruházásoknál gyakori, hogy a műszaki tervekhez és a költségvetéshez képest az alvállalkozói láncolat végén ténylegesen olcsóbb anyagokat építenek be. Például kőzetgyapot padló-hőszigetelés helyett üveggyapot hőszigetelés készül el; a belső párazáró fóliaszigetelésre nem kerül rá új réteg; a páraáteresztő fóliaalátét vagy a radiátorszelep nem a költségvetésben kiírt, hanem más típusú.

Az olcsó alapanyagok beépítésére csak úgy kerülhet sor, ha a tervező és a műszaki ellenőr megállapítja a tervben szereplő típussal a műszaki egyenértékűséget, ami eddig is látszatigazolás kiállítását jelentette. Éppen ezért nem értünk egyet a jelen törvényjavaslat azon módosításával, ami hatályon kívül helyezi a közbeszerzési törvényben a műszaki egyenértékűség fogalmát. Azzal indokolják, hogy versenyszűkítő hatású, indokolatlan terhet ró az ajánlatkérőkre, mert megköveteli konkrét, mérhető műszaki paraméterek meghatározását. Ezzel gyakorlatilag nevetségessé teszik a műszaki tervezést, és szabad kezet adnak a kivitelezőknek az alapanyagok beépítése során. Pártunkhoz beérkezett műszaki ellenőri vélemények alapján nem a beépített alapanyag az olcsó, hanem a betervezett a drága.

Egyes kutatások szerint a piaci árakhoz képest a közbeszerzési eljárások 140-320 százalékkal túlárazottak. Örömmel látjuk, hogy az uniós pénzekért cserébe a kormány arra is hajlandó, hogy a NER-közeli cégek túlárazását magától feltárja. Azt is örömmel vennénk, ha a jövőben rendszeresen ellátnák ezt a tevékenységet. A szabálytalanság megállapításának jogszabályi alapját a közbeszerzési törvény nem valami speciális rendelkezése, hanem egyik alapelve jelentette, melynek értelmében az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony, felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.

A konkrét eset szerint tavaly szeptemberben a közbeszerzésekért felelős Miniszterelnökség túlárazás miatt megsemmisített egy Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodához köthető közbeszerzést. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a nemzeti kastélyprogram és a nemzeti várprogram 2022. évi marketingkommunikációs tevékenységére uniós forrásból közbeszerzést írt ki, melynek keretében rendezvényszervezésre benyújtott árajánlatok a piaci ártól nagymértékű eltérést mutattak.

De kik is ezek a szabálysértő cégek? Közös ajánlattevőként nem meglepő módon felbukkan köztük a NER-közeli Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Média Kft. és a Lounge Design Kft. is, melyek a nemzeti konzultációk reklámtevékenységét végzik. A kormányzati kommunikációs tendereket 2015 óta folyamatosan a két cég nyeri el, így az állami szervek velük kötelesek szerződni. Adózott eredményük az elmúlt hét évben 34 milliárd forint volt. Csak a Miniszterelnöki Kabinetirodával megkötött szerződések összege eléri a 200 milliárd forintot. A Mi Hazánk Mozgalom eddig sem volt nagy bizalommal a nemzeti konzultációk iránt, amikre 2010 óta a kormány csaknem 60 milliárd forintot költött, az összeg átlagosan 70-80 százalékát reklámra fordították. Ebből ezek után ki tudja, mennyi volt a valós költség?

Az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében a kormány tavaly vállalta, hogy 15 százalékra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Álláspontunk szerint ez nem lesz egyszerű, mert a Miniszterelnökség elemzése szerint is tavaly áprilisig 30 százalék volt az egyajánlatos tenderek aránya, amibe nem számolták bele a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem. Az utóbbiak arányát szintén le kellene szorítani, ugyanis szintén a Miniszterelnökség adatai szerint 2021-ben a közbeszerzések negyede nem volt nyilvános.

Összességében a Mi Hazánk Mozgalom azzal a feltétellel tudja támogatni a törvényjavaslatot, ha a kormány szigorú lépéseket tesz a közbeszerzési korrupció és a kartellezés megelőzése és feltárása érdekében. Ezt a végrehajtó-maffia felgöngyölítéséhez hasonlóan folyamatosan nyomon követjük majd, és a visszaéléseket nyilvánosságra hozzuk. Köszönöm szépen a figyelmüket.