SZABADI ISTVÁN
a Mi Hazánk Mozgalom pártigazgatója
és országgyűlési képviselője

Parlamenti munkáim

T/3756 A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról

24.03.04, felszólalás

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A rendészetért is felelős miniszterként belügyminiszter úrnak az a jelmondata az oktatás terén, hogy rend és fegyelem legyen, valamint tanulás és béke. Úgy tűnik, hogy ez az út a járható számukra, a közoktatásban bevezetni tervezett státusztörvénnyel minden bizonnyal ezt az elképzelését szeretné megvalósítani miniszter úr. A pedagógusok megrendszabályozása érdekében a közalkalmazotti státusz helyett egy másik jogi státuszt vezetne be, jelentősen korlátozná a pedagógusok és a nevelőtestületek önállóságát, és megtiltaná a pedagógusoknak, hogy kritizálják a közoktatás állapotát.

A szakképzésben ez az átalakítás az új szakképzési törvény hatálybalépésével három éve zajlott le, és 2020. januártól jelentősen átalakította a hazai szakképzés rendszerét. A szakképzés átalakítását a Fidesz már a 2010-es kormányra kerülését követően célul tűzte ki, egy 2011-ben megjelent koncepció szerint német mintára a középfokú szakképzés presztízsének a visszaállítására törekedett. Ebből akkor annyi valósult meg, hogy a szakmunkásképzés időtartamát három évre rövidítették, és a tankötelezettségi korhatár leszállításával a leggyengébb tanulókat kiszorították ezzel az oktatásból, és a közmunkaprogram felé terelték őket.

A 2016/2017-es tanévtől a kormány a korábbi szakmunkásképzők elnevezését szakközépiskolára, a szakközépiskolák elnevezését pedig szakgimnáziumra változtatta, azonban érdemi változásra nem került sor. Közben amíg a gimnáziumban tanulók száma folyamatosan nőtt, a szakképzés mindkét programjában csökkent a tanulói létszám, ami a középiskolai lemorzsolódásnak is köszönhető. A Képviselői Információs Szolgálat adatgyűjtése alapján a 2009/2010-es tanévben a szakmunkásképzőkben 135 ezer, szakközépiskolákban 273 ezer diák tanult. Ez a szám tíz évvel később, a 2020/2021-es tanévre 70 ezer főre, illetve 178 ezer főre apadt, ami 50 és 35 százalékos csökkentést jelent.

Jelen törvényjavaslat az új szakképzési törvény és rendszer hatályosulásának utólagos vizsgálatára irányul. Hiányoljuk azonban, hogy a rendszerszintű hatásvizsgálat eredményét a törvényjavaslat nem tartalmazza, így nem derül ki, hogy az új rendszer az előzetes reményeket hogyan váltotta be. Ezenkívül a szakmai érdekképviseletek jelzései alapján a tárca a közvetlen egyeztetés lehetőségét nemcsak a szakszervezetek, de az érintett intézmények számára sem biztosította. Nem értünk egyet azzal, hogy a társadalmi egyeztetés a részletszabályokra nem vonatkozott, pedig legtöbbször a rendeletek tartalmazzák a lényegi módosításokat. A gond az, hogy a részletszabályok nemcsak a jelen törvényjavaslat mögül hiányoznak, de a 2020. januártól hatályos új szakképzési törvény végrehajtása sincs teljeskörűen szabályozva.

Mire gondolunk? A pártunkhoz beérkezett szakvélemények alapján gondok vannak a duális képzés megvalósításával. A szakképző munkahelyek hiába kapcsolódtak be a képzésbe, továbbra is saját elképzeléseik alapján végzik a tevékenységüket, nem alkalmazkodnak azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket a szakképző intézmény a diákoktól elvár, így nincs összhang az elmélet és a gyakorlat között. A diákok iszonyatosan magas óraszámban tanulnak, mégsem kapnak teljes tudást. A duális képzőhelyeken a diákok kvázi munkabérben részesülnek, amiért cserébe a munkáltatók folyamatos munkavégzést várnak el tőlük. A heti egy nap gyakorlat erre teljesen alkalmatlan, ezt a gyakorlat tökéletesen be is bizonyította. Az iskolák ezt a helyzetet úgy oldották meg, hogy a tanulók a gyakorlati képzéshez szükséges óraszámot április vége óta egyhuzamban teljesítik, áprilisig viszont az elméleti tárgyakat heti emelt óraszámban tanulták.

Kifogásolható továbbá a szakképzés kettős irányítása: a közismereti képzés a Belügyminisztérium alá tartozik, a szakképzést pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítja, emiatt az elméleti és a gyakorlati képzés koordinációja nincs összhangban egymással, a két tárca között az oktatók szerint nincs hatékony együttműködés.

Az új rendszer életbelépésekor a tanulók a 2022/2023-as tanévben a harmadik évet, vagyis a 11. évfolyamot járják. A szakképző intézményekben az egykori szakmunkásképzések hagyományosan jól működnek, a probléma az újonnan létrejött technikusi képzéssel van.

(17.50)

Sok a bizonytalanság, a három éve bevezetett törvény végrehajtásának részletei a mai napig nincsenek kidolgozva. A 11. évfolyamos tanulók nem tudják, hogy jövőre hogy fognak érettségizni, meddig fognak iskolába járni, májusig vagy a tanév végéig. A 12. évfolyamon ugyanis három közismereti tárgyból  magyar, matematika, történelem  előrehozott érettségit fognak tenni. Nem valószínű, hogy miattuk külön érettségit csinálnak, minden bizonnyal a többiekkel majd májusban írják az írásbeli érettségit. De akkor mi lesz a gyakorlati képzéssel, hogy fognak közben a szóbeli érettségire felkészülni?

Összességében tehát: az érettségi szabályzat és a szakképzési szabályzat nincs összhangban egymással. Úgy néz ki, hogy ebbe a két minisztériumnál se gondoltak bele, mert a felkészítő továbbképzéseken a tanárok csak annyi tájékoztatást kaptak, kapnak, hogy messze van még az érettségi.

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2024-től új érettségi szabályzat várható, ami valószínűleg a vizsgáztatás szigorításával jár majd, az előkészületeknek viszont a nyomát sem látjuk. Emellett nem értünk egyet azzal sem, hogy ha a hároméves szakképzés elvégzése után valaki úgy dönt, hogy szeretne leérettségizni, a kétéves érettségi felkészítőt nappali oktatásban már nem teheti meg.

Az új szakképzési törvény hatálybalépésével megszűnt a tanárok közalkalmazotti státusza. A kormányzat a jogviszonyváltást azzal indokolta, hogy a rugalmas munkaszervezés és a béremelés legfőbb akadályát a közalkalmazotti jogviszony jelentette. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Az időm lejárt, köszönöm szépen, akkor majd legközelebb folytatom egy kétpercessel. Köszönöm.