SZABADI ISTVÁN
a Mi Hazánk Mozgalom pártigazgatója
és országgyűlési képviselője

Parlamenti munkáim

T/4026 A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról

24.03.04, felszólalás

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Miniszterelnök úr a június 9-ei Facebook-posztjában úgy reagált az EU menekültügyi javaslatára, hogy elfogadhatatlan, hogy erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból. Mint ahogy megszokhattuk, most sem azt csinálja, amit mond, mivel ezzel a törvényjavaslattal ugyanúgy harmadik országbeli vendégmunkások tömeges bevándorlását teszi lehetővé. Miközben tusványosi beszédében egy magyar Magyarországról álmodott, addig a vendégmunkások tömeges betelepítése ugyanúgy keveredést fog jelenteni, mintha illegális bevándorlókat engednénk be.

A kormány munkaalapú társadalma a lakosságcsere végrehajtásáról szól. Az elhibázott gazdaságpolitika eredményeként az ázsiai működő tőke behozatala ázsiai munkavállalók beáramlásával jár együtt. Miniszterelnök úr szerint a következő egy-két évben a felépülő gyárakban félmillió új munkavállalóra lesz szükség, vagyis százezrével jöhetnek harmadik országbeli munkavállalók, ami a bérszínvonal letörésével jár.

(19.50)

Parragh László még tavaly is arról beszélt, hogy Magyarország versenyképességének alapja az olcsó munkaerőben rejlik. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Ahelyett, hogy a magyar dolgozót fizetnék meg tisztességesen, és azzal foglalkoznának, miért vándorolnak tömegesen külföldre, a helyükre a fejlődő országokból importálnak olcsó munkaerőt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Pár éve még a szerb és ukrán vendégmunkások behozatalához is nagy reményeket fűztek, akik a magyar béreket látva gyorsan tovább is mentek Ausztriába vagy Németországba. 2020-ban egyértelművé vált, hogy a migránspropaganda csak kommunikációs mutatvány, akkor már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás. A Covid alatt egy kormányrendelettel lehetővé tették, hogy az uniós országok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai mellett minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül további 15 ország munkavállalói munkavállalási engedély nélkül jöhessenek az országba. Jelen törvényjavaslattal ezt a könnyítést valamennyi harmadik országbéli vendégmunkásra ki akarják terjeszteni.

A Paks II. atomerőmű és a Budapest-Belgrád vasúti beruházás miatt a kormány még a törvényjavaslat november elejei hatálybalépését sem tudta kivárni. A két beruházáson dolgozó EU-n kívüli külföldiek helyzetét a törvényjavaslat benyújtása után két nappal rendeleti úton szabályozták.

Eddig 25 cég kapott minősítő engedélyt, amelyek nagy létszámban és egyszerűsített eljárás keretében hozhatnak partnereik részére ázsiai munkavállalókat. Előfordul azonban, hogy a helyi toborzók csak a schengeni határon belülre akarják juttatni a jelentkezőket, akik ezért nyilván jó pénzt fizetnek nekik, majd felszívódnak. Pártunkhoz érkezett bejelentések alapján a szerbek is a magyar munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül akarnak megszabadulni a többnyire muzulmán bevándorlóktól, akik az EU-s beutazási engedéllyel a kezükben Magyarországról azonnal mennek tovább Németországba.

A munkaerő-kölcsönző cégek az ázsiai munkaerőt kiemelt gyorsasággal és hatékonysággal reklámozzák, a munkáltatókat külön konferenciákkal készítik fel a foglalkoztatásukra. Az integráció elősegítése érdekében nem a vendégmunkás, hanem a magyar munkavállaló érzékenyítésére kellene helyezni a hangsúlyt. Előfordul, hogy a munkáltató a vendégmunkásoknak imaszobát alakít ki, de a helyi szakszervezeteknek nem biztosít irodahelyiségeket.

A külföldiek egy része az anyaországban adózik. A magyar dolgozó csak azt látja, hogy a vendégmunkás a gyárból három műszakban hazavisz nettó 520-530 ezer forintot, miközben ugyanezért a munkáért a magyar munkavállaló 230-250 ezer forintot kap. A magyarok nem érzik jól magukat a munkahelyükön, és ha ezt a problémájukat jelzik, azzal fenyegetik őket, hogy jön helyettük ázsiai, aki majd nem szól vissza.

A vendégmunkások a munkaerő-kölcsönző vállalkozásoknak hoznak jó pénzt, a magyar gazdaság problémáit nem oldják meg. Ez semmi esetre sem hosszú távú gazdaságpolitika; rövid távon lehet politikai túlélésről beszélni. A vállalkozások munkaerő-támogatása elnevezésű programban ugyanis a munkahelyteremtésért három hónapig havi 250 ezer forint állami támogatás jár minden munkavállaló után. A vendégmunkások a munkaerő-kölcsönző cégek állományában vannak, határozott idejű szerződéssel három hónapig foglalkoztatják őket az egyik munkáltatónál, majd újabb három hónapra átteszik őket egy másik munkáltatóhoz, és ott is felveszik utánuk az állami támogatást. A magyar vállalkozók azért kreatívak, és az ilyen típusú támogatásokat ügyesen ki is tudják használni.

A Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja ezt a törvényjavaslatot. Álláspontunk szerint önálló nemzetgazdaságot kell építeni, ami nem igényel több százezer külföldi vendégmunkást. Meg kell védeni Magyarországot a bevándorlóktól, és a magyar dolgozókat kell megfizetni. Követeljük tehát, hogy a kormány fejezze be a kétkulacsos politikáját, és Magyarország tényleg legyen a magyaroké! Köszönöm szépen.