SZABADI ISTVÁN
a Mi Hazánk Mozgalom pártigazgatója
és országgyűlési képviselője

Parlamenti munkáim

T/6075 Egyes agrártárgyú törvények módosításáról

24.11.05, felszólalás

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Ehhez a törvényjavaslathoz én benyújtottam egy módosító javaslatot. Sajnos nem támogatta a Mezőgazdasági Bizottság, amivel Magyarországon több százezer horgász véleményét nézte semmisnek.

Miről is van szó? Például arról, hogy van a fogási napló, aminek a nevében is benne van az, hogy „fogási”. Tehát nyilván, amikor kifog a horgász egy halat, akkor rögzíti annak az adatait, illetve a fogás tényét, időpontszerűen is. Miért is mondom ezt? Azért, mert ezt a fogási naplót jelen pillanatban akár a MOHOSZ is jelenléti ívként is kezeli, és nagy vitát vált ki a horgásztársadalom körében az, hogy azokat a napokat is rögzíteni kell, amikor nem történik halfogás. Régen is a horgászigazolvány igazolta magát a horgászt, és tulajdonképpen a fogási eredménye igazolta azt, hogy ő hány napot horgászott, és miket fogott ki.

Tehát a kifogott halat rögzíteni köteles a horgász. Ez rendben is van. De azért megbüntetni a magyar embereket, akik a hobbijuknak élnek, mert, mondjuk, a fogási naplóban betervezett naptárba nem jelöli be azt, hogy ő ott tartózkodott a vízparton, mert éppen a szabadidejét szeretné eltölteni, akkor ezért megbüntetni és elvenni a területi engedélyét, vagy szankcionálni bármivel, ez rendkívül méltatlan. Ráadásul a MOHOSZ azzal indokolja ezt, hogy statisztikai adathoz szükséges az, hogy a magyar ember mennyi időt tölt kint esetleg a vízparton. Hát, egy ilyen statisztikai adat nem szabad, hogy ilyen következményekkel járjon, tehát ezt nem szeretnék a horgászok. Ez volt az egyik módosítási javaslatom.

A másik pedig az, hogy ahogy említettem, a horgászigazolvány igazolja azt, hogy valaki horgász, illetve megvásárolja az állami jegyet, a fogási naplót, és ezzel jogosulttá válik horgászni. Öt évvel ezelőtt sem kérték a horgászok azt a plasztikkártyát és azt a regisztrációt, aminek következtében ez még pénzükbe is került, és nyilván a különböző érdekeknek ez nagyon jól szolgált, de a horgászathoz nem plasztikkártya kell és ilyenfajta regisztráció, hanem horgászbot vagy horgászkészség, erre is szeretném felhívni még a magyar horgászok érdekében működő szövetség vezetőit is. A módosításomnak az a része például arról szólt, hogy ha már úgyis kötelezik a magyar embereket arra, hogy lejár ez az öt év, és most, ’24 januárjától újra meg kell hosszabbítani  nyilván pénzért, mert nem ingyen kapják , akkor legalább ne öt évre, hanem tíz évre legyen ez érvényes. Ezt sem hallgatták meg, nem is foglalkoztak vele.

A másik pedig az, hogy sajnos egyre világosabban látszik az, hogy Magyarországon nem valódi halgazdálkodásra törekednek egyesek, hanem „halgazdálkodás” fedőnéven valójában kereskedelmi haltelepítések történnek, ennek pedig élenjáró támogatója a Magyar Országos Horgász Szövetség. Erre is szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét. Ugyanis a MOHOSZ, illetve a halászat, a generációról generációra művelt szakma 2016-ban tulajdonképpen megsemmisült, mert úgy tüntették el a halászokat a területről, hogy szinte beszórták őket sóval.

Jelenleg még köztünk élő halászok közül rengeteg keresett meg engem, hogy tudása, gyakorlata, szakértelme tulajdonképpen veszendőbe megy. A szelektáló halászat visszavezetésének további halasztása ennek a speciális tudásnak a rohamos eltűnéséhez vezet. Az inváziós halfajok halászatához pedig igenis szükség van rájuk. Amikor 2016-ban ezt beszüntették, akkor 2016 óta  és szakemberek állítják ezt  nagyságrendileg 200 tonna busa nem került kifogásra, ami mostanában óriási problémákat okoz. Ha ezeknek a halászoknak megadnák újra a lehetőséget, az engedélyt arra, hogy ezt a szakmát műveljék, akkor az ökológiai halászaton nagyon sokat lehetne segíteni, hiszen a természetes vizeink őshonos halfaunájának helyreállítása így csak az inváziós idegenhonos halfajok visszaszorítása után lehetséges.

Azért szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy például a jelenlegi törvényjavaslat 10. § (3) bekezdésében például van egy ilyen, hogy az ökológiai célú szelektív halászat elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat  ez a MOHOSZ egyébként , vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét. A 4. § (3) bekezdése pedig így szól: a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki ilyen.

Sajnos a halgazdálkodási hatóság nem nagyon él ezzel a jogával, erre is szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét. Ez a törvényjavaslat továbbra sem tartalmaz olyan passzust, ami alapján számonkérhető a halgazdálkodási hatóság mulasztása. Most büntetlenül sumákolhatják ezt el.

Továbbra is ezzel kapcsolatosan fogok a jövőben is törvénymódosítási javaslatokkal élni, mert ez így nincs rendjén és nincs helyén, ahogy ezt a törvényjavaslatot tulajdonképpen a halgazdálkodás területén így benyújtották. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)