I/7290 Miért nem sikerült több mint egy évtized alatt felszámolni a kórházi adósságokat?
24.11.05, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tavaly november 17-én benyújtott szóbeli kérdésemben felhívtam a figyelmet arra, hogy a kórházak adóssága soha nem látott méretet öltött, október végén elérte a 125 milliárd forintot annak ellenére, hogy a kormány a nyáron a Rezsivédelmi Alapból több mint 60 milliárd forintot adott adósságrendezésre. Érdekes összefüggésnek tartjuk, hogy a kormány pont november 17-én este biztosított egy rendelettel picivel több mint 90 milliárd forintot a lejárt kórházi tartozásállomány konszolidációjára. Az ágazat gazdálkodási problémái miatt Jenei Zoltán országos kórházi főigazgatóval vitették el a balhét. Utóda, Révész János a rendőregészségügy oszlopos tagjaként azzal vált ismertté, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház főigazgatójaként a reggeli értekezleteken a teljes orvosi karnak felállással kellett őt köszöntenie, a késők előtt pedig bezárta az ajtót nyilván nem vette észre, hogy nem a kaszárnyában van, hanem egy egészségügyi intézményben.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az egészségügy rendszere a rendszerváltás óta alulfinanszírozott, így az adósság minden évben újratermelődik. A magyar állam GDP-arányosan régiós viszonylatban is keveset fordít az egészségügyre, miközben ugyanazon a piacon mozgunk, a gyógyszerekért, eszközökért ugyanannyit kell fizetnünk, mint a nyugat-európai országoknak. Ehhez járul hozzá, hogy a magyar emberek egészségi állapota rossz, ebből a finanszírozásból az ellátásukat nem lehet a szükséges szinten tartani.
2009-ben a Fidesz kifogásolta, hogy a szocialisták az egészségügy életben tartásához szükséges forrásokat sem biztosították, miközben a tavalyi, illetve az idei költségvetés alapján GDP-arányosan nem költünk többet egészségügyre, mint 2008-ban vagy 2009-ben kérdezem én, hogy akkor ez hogy is van. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a novemberben adott picivel több mint 90 milliárd forint a kórházi adósságok kevesebb mint háromnegyedére biztosított fedezetet, év végén a kórházakban több mint 62 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel, a tartozás idén februárban pedig elérte a 110 milliárd forintot. Pontos adatokat azért nem tudunk, mert tavaly eltüntették a Magyar Államkincstár honlapjáról a kórházak adósságállományára vonatkozó adatokat.
A kormány 2012-ben a kórházakat az adósságállomány konszolidációjának ürügyén vette el az önkormányzatoktól.
Kérem tisztelt államtitkár úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben miért nem hajtották végre a finanszírozási rendszer reformját, miért csak a kormányzati ciklus végére tervezik összehangolni a fekvőbeteg-ellátás és a szakellátás finanszírozását a valós költségekkel. Takács Péter államtitkár úr ígérete alapján mennyi pluszforrást biztosítanak a kórházaknak az adósságok rendezésére? Kérem a tisztelt államtitkár úr pontos és a témához illő válaszát. Köszönöm szépen.