T/7957 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról
24.11.05, vezérszónoki felszólalás
SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat teljes mértékben jogi-szakmai módosításokat tartalmaz.
A jogalkotási törvény tervezett módosítása ugyan nyilván 2025. január 1-jétől valamennyi újonnan alkotott törvénytől az önkormányzati rendeletig kötelezővé tenné a preambulum alkalmazását, amelyben minden esetben meg kellene határozni a jogszabály célját, egyúttal a törvényjavaslat értelmében a jogszabály tervezetéhez fűzött indokolás nem rendelkezne kötelező erővel. Tekintettel arra, hogy a preambulum definíciója szerint emelkedettebb hangvételű, ünnepi formába csomagolt bevezetőt jelent, eddig kizárólag az Alaptörvénynél, illetve a társadalmi-politikai szempontból újszerű és jelentős törvényeknél alkalmazták.
Emellett a jogszabályok célját jelenleg kifejezetten a jogszabály előkészítője által a jogszabály tervezetéhez csatolt indokolás tartalmazza, amely a hatályos jogalkotási törvény alapján sem bír kötelező erővel. A törvényjavaslat indokolása szerint a kötelező erő hiánya miatt az indokolás részben foglaltak már eddig is csupán egyfajta iránymutatásként szolgáltak, azok értelmezési és alkalmazási kötelezettsége kikerülhető volt.
A módosítás további célja egyfajta szerkezeti zárás megteremtése is, ugyanis a jogszabály célja ezentúl nem egy különálló szerkezeti egységben fog megjelenni, hanem magában a jogszabályban, a normatív rendelkezések előtt, így tartalma a jogszabály-értelmezési lehetőség kötelező elemét fogja képezni.
Szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogszabályok szövegét a jogalkalmazás során elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljainak megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni, tehát a hatályos Alaptörvény a jogszabályok céljainak megállapításakor a jogalkalmazó számára mind a preambulum, mind az indokolás felhasználására lehetőséget biztosít, azok között nem tesz érdemi különbséget.
A törvényjavaslat szerint a jogszabály módosításakor a preambulumot is módosítani kell, ha az a preambulum és a jogszabály tartalmi összhangjának megteremtése érdekében szükséges lesz.
(12.00)
Az indokolás szerint ez a szabály a jogbiztonságot szolgálja, a Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint azonban éppen ellentétes vele. Gyakorlati megvalósítása nehézséget okozhat a jogalkotó számára.
A jogszabály megalkotáskori céljának esetleges radikális megváltozása, a preambulum és a normaszöveg végeláthatatlan módosítása miatt az értelmezhetőség, a normavilágosság és az alkalmazhatóság elve sok esetben sérülhet. Ehelyett inkább a dereguláció, illetve új jogszabály megalkotása mellett állunk.
A Mi Hazánk Mozgalom szerint a törvényjavaslat a jogalkotás kérdéskörének elenyésző részét érinti és túlszabályozza a jelenleg is működő rendszert. Komoly szakmai és jogértelmezési kérdéseket vet fel ugyanis, hogy a jogszabály előkészítőjének lehetőséget ad a preambulumban szerepeltetni olyan elvi-elméleti tételeket, melyek a normatív tartalom hiánya miatt nem kerülhetnek bele a jogszabály törzsszövegébe, de a preambulumban mégis kötelező értelmezési erővel fognak majd bírni.
Tisztelt Képviselőtársak! Ez az ellentmondás nem alkalmas arra, hogy a jogalkalmazás könnyítését szolgálja, összességében több hátránnyal jár a javaslat elfogadása, mint ha a jelenlegi szabályok szerint alkotnánk továbbra is a jogszabályokat. Egy normatív erővel nem bíró, de értelmezési szempontból kötelező erővel rendelkező előszó jogszabályi szerepeltetésének kötelezettsége korlátlan szabadságot ad a jogszabály előkészítőjének kezébe, illetve szinte korlátlan jogértelmezésre ad lehetőséget a jövőben.
Az elérni kívánt céllal ellentétben a preambulumok kötelező alkalmazása nagyobb jogbizonytalanságot fog okozni, mint adott esetben az, hogy egyes szabályok indokai, céljai nem ismertek vagy azt egy bíró adott esetben figyelmen kívül hagyja. A törvényjavaslat elfogadása tehát beláthatatlan jogértelmezési káoszt teremthet, ami nem fogja szolgálni maradéktalanul azt a célt, amit a jogalkotó talán eredetileg megfogalmazott e tekintetében.
Mindenképpen javasoljuk azt, hogy ez a törvényjavaslat ebben a formájában nem támogatható, úgyhogy mindenképpen azt kérjük a törvényjavaslat megalkotójától, illetve az előterjesztőjétől, hogy ezt mindenképpen vizsgálja felül, mert így, ebben a formában a Mi Hazánk Mozgalom nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.