T/3512 Egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk álló törvényjavaslat a parancsuralmi hierarchikus rendőregészségügy kiépítésének következő állomása, amely a tavaly novemberben elindított egészségügyi reform folytatásaként a kormány centralizációs törekvését valósítja meg az egészségügy minden területén. A kormány hosszú évek óta tolta és tolja maga előtt az egészségügy reformját. Már a Covid idején felállított operatív törzset is gyakorlatilag belügyminiszter úr vezette, mígnem a ’22-es választások után a teljes egészségügyi ágazatot megkapta. Benne látja miniszterelnök úr az egészségügy megrendszabályozásának biztosítékát.

Tisztelt Képviselőtársak! A Mi Hazánk Mozgalom is szükségesnek tartja az egészségügy átfogó reformját, azonban a megvalósítás módjával és annak tartalmával nem értünk egyet. A kormány jelen törvényjavaslat társadalmi egyeztetésére mindössze egy hetet fordított, és nem számolt be annak eredményéről. A novemberi és a jelenlegi törvényjavaslat is mellőzi a kormány hosszú távú egészségügyi koncepciójának ismertetését.

Nem tudjuk, milyen lépéseket kíván tenni a mentális és a fizikális egészségvédelem, a megelőzés érdekében, ami álláspontunk szerint az elöregedő, betegségtudattal rendelkező társadalom és a nem megfelelő táplálkozás miatt az egészségügy alapját kellene képezze. Ismét elmulasztották a részletszabályok ismertetését. Ezt korábban is hiányoltuk, kértük és vártuk is. Lényegi szabályokat utólag rendeleti úton alkotnak meg, gyakorlatilag kézi vezérléssel hoznak döntéseket. Például a Zala vármegyei Szent Rafael Kórház traumatológiai osztályát 1-es progresszivitási szintről 2-es szintre teszik át, és ehhez igazítják a rendeletben előírt személyi és tárgyi minimumfeltételeket, aminek egyébként az intézkedés nem is felelne meg.

Azt pedig különösen aggályosnak tartjuk, hogy államtitkár úr tavalyi nyilatkozata alapján az egészségügy finanszírozása nem igényel törvényi szabályozást. Ezért a kormány saját hatáskörben kívánja módosítani. Nyilván rendeleti szinten, ad hoc szabályozással próbálja megalkotni vagy döntéseket hozni a finanszírozást illetően. Ez óriási hibafaktor. A hatályos szabályozás szerint az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartását az Országos Kórházi Főigazgatóság, rövidítve OKFŐ. a működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók nyilvántartását a Nemzeti Népegészségügyi Központ, rövidítve NNK vezeti.

A törvényjavaslat alapján uniós forrásból kifejlesztették az egészségügyi szolgáltatások elektronikus nyilvántartási rendszerét, ami a köz- és a magánellátásra vonatkozóan valamennyi működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató adatát egységesen tartalmazza majd, kiegészítve a szakellátási kapacitások és alapellátási körzetek adataival. A nyilvántartás kiterjed a mentési tevékenységet, betegszállítást végzők, a gyógyászati segédeszközt forgalmazók, személyes közreműködők, szociális intézményekben végzett egészségügyi tevékenység, továbbá az egészségügyi dolgozók adataira is. Az utóbbihoz az alapnyilvántartásból az OKFŐ fog adatszolgáltatást teljesíteni, a rendszer üzemeltetése az NNK feladata lesz.

A Mi Hazánk Mozgalom alapjaiban egyetért a köz- és magánellátásban dolgozók és egészségügyi szolgáltatók egységes nyilvántartásával. Kifogásoljuk azonban, hogy az NNK ezeket az adatokat minden bizonnyal a köz- és a magánellátás szétválasztásának ellenőrzéséhez fogja majd felhasználni. A közellátásban 2020-ig a kórházi osztályokat, szakrendeléseket úgy tartották fenn, hogy az orvosok és ápolók két-három, illetve négy helyen is dolgoztak egyszerre közalkalmazotti jogviszony és személyes közreműködői jogviszony keretében. 2021-től az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével előírtak egy összeférhetetlenségi szabályt, amely szerint egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más jogviszony  így a magánellátás keretében  ugyanazon betegség tekintetében már egészségügyi szolgáltatást nyújtott. Bár akkor ígéretet tettek arra, hogy a nőgyógyász szakma ez alól kivételt fog képezni, az erről szóló rendelet a mai napig nem jelent meg. A kérdésem az államtitkár úrhoz, hogy mi a sorsa ennek a rendeletnek.

A drasztikus szabály, a kötelező Covid-oltás elrendelése, illetve a magánegészségügy elszívó hatása miatt mintegy húszezer orvos, illetve ápoló hagyta el a közellátást. A létszámhiány miatt a betegellátás katasztrofális állapotba került. Határozatlan időre zárnak be kórházi osztályokat, szakrendeléseket, például legutóbb az ajkai kórház sürgősségi osztályát, műtétek csúsznak vagy maradnak el. A várólisták az égig érnek, a betegek vagy messzebbre utaznak, vagy ha a pénztárcájuk megengedi, a magánellátást választják.

Ehhez járul hozzá, hogy 2024 januárjáig kivezetik az orvosok és ápolók személyes közreműködői jogviszonyát, továbbá a szakdolgozók idén nem januártól, hanem júliustól kapják meg a beígért béremelést, ami szintén felmondásokhoz vezethet. Az év végére láthatóvá vált, hogy az állami és a magánegészségügy szétválasztása nem sikerült, legalábbis nem látjuk ennek a megvalósulását.

(14.50)

Társadalmi vitára bocsátottak ugyanis egy rendelettervezetet, amelynek értelmében a magánellátásban dolgozó szakorvosok működési engedélyük meghosszabbításához csak akkor kapták volna meg a gyakorlati továbbképzésük igazolását, ha havonta húsz órát eltöltenek valamelyik közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál. A rendelet végül nem lépett életbe, a kormány ezzel kvázi elismerte, hogy nincs elég orvos a rendszerben, nyilván ezért nem is mert keményebben fellépni. Éppen ezért nem látjuk értelmét az összeférhetetlenségi szabály jelenlegi szigorításának. Álláspontunk szerint nincs két, egymással párhuzamosan működő egészségügyi rendszerre elegendő személyzet ma Magyarországon, ezért a biztonságos betegellátás érdekében lehetővé kell tenni az állami és a magánszektor közötti szabad, de szabályozott átjárást.

A Mi Hazánk Mozgalom egészségügyi programja egy szektorsemlegesen működő, a vállalkozó szakorvos és a beteg közvetlen szerződéses kapcsolatára épülő szakmai betegútmenedzsment-rendszert alakítana ki. A valós költségeken alapuló egészségügyi szolgáltatások pénzügyi fedezetét a beteg társadalombiztosítása jelentené, az extra szolgáltatásokért a beteg külön fizetne kiegészítő biztosításokkal vagy egészségpénztári keretének igénybevételével.

A finanszírozási rendszer államtitkár úr véleménye szerint is 15 éve vár ráncfelvarrásra. A 2019. év végén a kormány az 1798/2019. számú határozatával elrendelte a finanszírozási rendszer átalakítását azzal a céllal, hogy valós költségekre épüljön, ami megakadályozza az adósságok újratermelődését. Ezt a határozatot tavaly novemberben csöndesen hatályon kívül helyezték, amire akkoriban is rávilágítottam, és nincs információ arról, hogy négy év alatt sikerülte végrehajtani, amennyiben igen, az milyen eredménnyel zárult  semmit nem tudunk erről.

A járványra való tekintettel az egészségügyi intézmények idén februárig teljesítményfinanszírozás helyett átlagfinanszírozásban részesültek, vagyis több pénzt kaptak, mint amennyit a teljesítményük indokolt. Ennek ellenére a kórházak eladósodása nőtt: tavaly 60 milliárd forintnál is nagyobb adósságot halmoztak fel, amiből 55 milliárdot már rendezett a kormány; idén február végén, ami két hónapot jelent, az energiaárak növekedése miatt a kórházak adósságállománya elérte a 33,8 milliárd forintot, korábban ekkora tartozás fél év alatt gyűlt össze.

Hosszú évek óta tapasztalhatjuk és láthatjuk, hogy a kormánynak nincs valódi terve a folyton növekvő és újratermelődő kórházi adósságállomány megállítására. A Kórházszövetség konferenciáján államtitkár úr ismertette a finanszírozási rendszer átalakításának a tervét, aminek keretében véget vetnek a „kódolóművészetszerű”  ez idézet  betegellátásnak, átnézik a közbeszerzések rendszerét, módosítják a betegágyak számát, újraszabályozzák a kórházak éves keretét. De akkor ez a jelen törvényjavaslatban miért nincs benne? (Dr. Takács Péter: Már decemberben megjelent a rendelet!) Miért nem szerepel? Miért nem akarják a finanszírozást törvényi szinten szabályozni és ezáltal, ugye, átláthatóvá tenni? (Nacsa Lőrinc: Nem erről szól!  Az elnök csenget.  Dr. Apáti István: Általános vita van, lehet tágan értelmezni! Hadd döntse már el, hogy mit akar mondani!  Közbeszólások.)

ELNÖK: Ne kiabáljanak, kérem szépen! Folytassa, képviselő úr! Egy kis nyugalmat kérek! (Csenget.)

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. A törvényjavaslat szerint az egészségügyi ellátás hatékonyabb monitorozása érdekében pontosításra kerülnek a hozzáférési jogosultságok az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben, az EESZT-ben. Többek között az EESZT adatai alapján ellenőrzik majd a köz- és a magánellátás elválasztására vonatkozó összeférhetetlenségi szabály betartását, továbbá hogy a magánszolgáltatók feltöltike az egészségügyi ellátások adatait az EESZT-be.

Egészségügyi adataink érzékeny személyes adatnak, úgynevezett különleges adatnak számítanak  ezt korábban szintén jeleztem már , ezért nem értünk egyet azzal, hogy a digitális önrendelkezés keretében a betegek csak hozzáférési korlátozásokat tudnak beállítani, a meglévő adatok törlésére nincs lehetőség. Aggodalomra ad okot, hogy idén januártól újabb központosítás keretében a Belügyminisztérium átvette az EESZT működtetésének feladatát az OKFŐ-től, a működtető ugyanis a háborús veszélyhelyzet ideje alatt személyazonosításra alkalmas módon is adatot szolgáltathat egészségügyi adatainkról például az európai egészségügyi adattérbe. De felmerül a kérdés arra vonatkozóan is, hogy volte már ilyen adatszolgáltatás például piaci szereplők számára, és ha igen, akkor annak volte anyagi vonzata.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmüket arra is, hogy a törvényjavaslat értelmében bővítik a mentőtisztek kompetenciáját: a halottvizsgálati képzést végzett mentőtisztek jogosultak lesznek annak valószínűsítésére, hogy a halál természetes vagy nem természetes módon következett be. Az erről szóló dokumentációt is ők töltik ki majd, ami olyan többletfeladatot és felelősséget jelent, ami eddig az orvosokat terhelte, ezért a jövőben tarthatatlan lesz az a helyzet, hogy a mentőtisztek szakdolgozói bért kapnak, vagyis az orvosokhoz képest jóval kevesebbet keresnek, de a feladatuk azért több lesz; ez akár még felmondásokhoz is vezethet.

Nem értünk egyet azzal sem, hogy az Orvosi Kamara helyett felállított ETT (sic!) etikai eljárásban hozott döntését a bíróság nem változtathatja meg, etikai vétségért ugyanis komoly pénzbüntetést is ki lehet szabni, ezért abszurd, hogy ne lehessen a döntést bíróság előtt megtámadni. Továbbá kifogásoljuk azt, hogy a jövőben három helyett már két személy egyidejű jelenlétével létrejött szervezett összejövetel, illetve esemény is rendezvénynek számít. Ez már inkább tragikomikus, és nem is jellemezném ezt tovább.

De vannak itt még más furcsaságok is. A törvényjavaslat értelmében szabad foglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozásként nem lesz folytatható. Ez különösen érdekes, ami bizonyos szakmákat, így például a gyógyszerészi helyettesítést teljesen ellehetetleníti majd, a 41/2007. EüM rendelet előírásai szerint ugyanis közforgalmi gyógyszertárakban a szakszemélyzetet munkaviszonyban vagy szabad foglalkozás keretében lehet foglalkoztatni. A javasolt szabály hatálybalépése tovább növeli a gyógyszerészeknél tapasztalt létszámhiányt. Ez a törekvés is egy olyan gondolkodásmódra vetít rá, ami nem az ellátást kívánja segíteni, hanem inkább gátolja, de nem tudhatjuk, hogy milyen érdek mentén.

Álláspontunk szerint a gyógyszertörvényben bevezetni tervezett forgalmazási és terméklejárati könnyítések nem a betegek, hanem inkább a gyártók, a Big Pharma érdekeit szolgálják. A Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer forgalomba hozatali engedélye első alkalommal öt évig hatályos, nemzetközi eljárásokban engedélyezett gyógyszerek esetén viszont előfordulhat, hogy a megújítás dátuma korábbi, mint öt év. Ilyenkor az OGYI el kell hogy fogadja más tagállamok tapasztalatait a gyógyszer biztonságos alkalmazását illetően.

Vannak azért olyan részei is a törvényjavaslatnak, amelyek nyilván örömmel fogadhatók és tényleg javító szándékúak. Ilyen például az, hogy legalább az önkormányzati választásokig visszavett a szakrendelők államosításának szándékából. A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy egyelőre nincs döntés arról, hogy az állam mindenképp átvenné a szakrendelőket, csak adatokat gyűjtenek, hogy az önkormányzatok átadnáke a fenntartásukban lévő szakrendelőket az államnak. Sajnos nem látjuk igazoltnak, hogy az állam  de pontosítok: inkább a Fidesz-KDNP- kétharmados kormánya gondosabb gazda lenne az önkormányzatoknál.

Nem támogatjuk a törvényjavaslat azon szakaszait sem, amelyek alapján a kormány állami fenntartású városi kórházak fenntartói jogát, a kapcsolódó állami tulajdonú ingatlanokat és üzletrészeket ingyenesen adja át az egészségügyi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára. Különösen aggályosnak tartjuk azt, hogy például a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. kizárólagos tulajdonjogát a magyar állam tavaly 1,8 milliárd forintért vásárolta meg, a törvényjavaslattal pedig ez az üzletrész ingyen átkerül a Pécsi Tudományegyetem alapítványához. (Az elnök csenget.)

Látom, hogy az idő így eltelt. Összességében a Mi Hazánk Mozgalom rendkívül hiányosnak és az egészségügy komplex problémáját és finanszírozását is megoldani képtelen javaslatnak tekinti ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)