T/3760 Az igazgatási szünetről

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportjának részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom ezt a törvényjavaslatot is tüzetesen átvizsgálta, és igen aggályos dolgokat tapasztaltunk benne. Az előttünk álló törvényjavaslat lehetőséget biztosítana a kormány számára, hogy nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendeljen el, az igazgatási szünet időszakát és időtartamát a kormány rendeleti úton határozná meg a tárgyévet megelőző év december 15-éig. Átmeneti rendelkezésként az idén csak téli igazgatási szünet rendelhető el, az erről szóló rendeletet a kormánynak e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell kihirdetnie.

Nem értünk egyet azzal, hogy a törvényjavaslat nem írja elő az adott évben elrendelhető igazgatási szünet maximális időtartamát, mert így a kormány kénye-kedve szerint határozhatja meg. Már többször megtapasztaltuk, hogy a kormány a törvényjavaslatai benyújtása során a részleteket többnyire rendeleti úton határozza meg, és ez a gyakorlat szerintünk nem pozitív irányt vett.

Az igazgatási szünet a külképviseletek kivételével valamennyi kormányzati igazgatási szervre és a foglalkoztatottakra kiterjedne, idetartoznak a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok, a központi hivatalok, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, továbbá a Nemzeti Földügyi Központ és a Közszolgálati Döntőbizottság is. Emellett biztosítaná a lehetőséget a különleges jogállású szervek, mint például a Gazdasági Versenyhivatal vagy a szuperhatóság és az önkormányzatok számára, hogy a kormány által meghatározott időszakra és időtartamra igazgatási szünetet rendeljenek el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról megalapozott véleményt alkotni úgy lehet, ha rendszerében tekintjük át a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozást; megállapítható ugyanis, hogy a kormány a humánpolitika terén előszeretettel követi azt az elvet, hogy az egyik kezével ad, a másik kezével pedig elvesz. De mire is gondolunk ezzel?

(21.20)

A kormány 2019. január 1-jével a kormányzati szerveknél foglalkoztatottak számára új kormányzati szolgálati jogviszonyt vezetett be. Ennek keretében ugyan megemelték a fizetéseket, cserébe viszont a napi munkaidőt fél órával megnövelték, mert az ebédidőt is le kell dolgozni. Továbbá az alapszabadságot évi 25 napról 20 napra és a pótszabadságokat is csökkentették, ezért az éves rendes szabadság is kevesebb lett. A béremelés tehát a kormánynál együtt jár a foglalkoztatottak szabadságának korlátozásával. Ez történik most is.

A kormánytisztviselők illetményét a kormányzati igazgatásról szóló törvény, rövidítve a Kit., besorolási fokozatonként sávosan határozza meg, ezen belül a konkrét illetményeket a munkáltató a teljesítmény, az ellátott feladatok és a költségvetési lehetőségek függvényében határozza meg. A Kit. meghagyta a kiskaput a kormány számára, hogy az illetménysávok alsó, illetve felső határát rendeletben megemelje. A felhatalmazással élve a kormány idén áprilisban az illetmények maximális összegét besorolásonként eltérő mértékben, 14-66 százalékkal megnövelte.

Itt egy külön érdekességre szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét. A kormányzati szervek a fizetésemeléshez nem kapnak többletforrást, mivel vállalták, hogy 10 százalékkal csökkentik az álláshelyek számát, és az így felszabaduló bértömeget nem kell befizetni a központi költségvetésbe, hanem fizetésemelésre fordíthatják. Mindez a pártunkhoz beérkezett vélemények alapján azt jelenti vagy jelentheti, hogy itt a lehetőség megszabadulni a rendszerbe nem illő személyektől, szemmel látható fizetésemelésben viszont csak kevés kivételezett részesül, majd a többség vagy semmit, vagy jelképes összeget kaphat.

A kormányzati intézkedés érdekessége még, hogy a 2023. évi központi költségvetés tavaly elfogadott és az idei verziójában egyaránt számol 30 milliárd forint bevétellel, amit létszámcsökkentésből fakadó megtakarítás befizetésével kell elérni. Kérdésként merül fel ezek után, hogy a kormány a fizetésemelés fedezetét jelentő 10 százalékos létszámcsökkentésen felül terveze további elbocsátásokat, ha igen, mely szerveket érintően és milyen mértékben, ha pedig nem, mi lesz a 30 milliárd forintos bevételi terv teljesítésével.

Szintén külön érdekesség még, hogy a kormány által áprilisban elrendelt fizetésemelés főosztályvezetői szintig jár. De az államtitkároknak nem kell félni, megijedni, mert a kormány a minisztereket, a politikai igazgatót, az államtitkárokat és a közigazgatási államtitkárokat nem hagyja az út szélén. Például a magyar soros EU-elnökséggel kapcsolatos feladatokról szóló törvényjavaslathoz az utolsó pillanatban csempészték be azt a módosítást, amely alapján az ő fizetésüket minden év július 1-jével a miniszterelnök úr fogja megállapítani. A fedezet biztosításához minden bizonnyal nem fognak államtitkárokat kirúgni, itt a kormány nem tervez 10 százalékos létszámcsökkentést, pedig példát mutathatna a kormány a kormánytisztviselőknek.

Sajnos, a tanárok még a kormánytisztviselőkhöz képest is rosszabb helyzetben vannak. Az elhúzódó tanársztrájkok és a bérkövetelések után a kormány úgy akarja bevezetni a cselédtörvényként elhíresült státusztörvényt, hogy a tervezetben rögzített többlépcsős béremelésre nem ad garanciát, azt az EU-s források megérkezésétől teszi függővé állandó jelleggel, és akkor is csak 2030-ig tesz vállalást a kifizetésre. A Mi Hazánk Mozgalom értelmezésében a kormánytisztviselők fizetésemelésének ára tehát az igazgatási szünet elrendelése lesz. A Kit. alapján a kormánytisztviselők jelenleg a szabadságuk felével rendelkezhetnek szabadon, a törvényjavaslat értelmében azonban ez lecsökken a munka törvénykönyve szerinti hét munkanapra, ami a szabadság korlátozásának irányába mutat sajnos.

A hatályos jogállási törvények alapján is van lehetősége a kormánynak arra, hogy igazgatási szünetet rendeljen el. Erre példa a takarékosság jegyében megtapasztalt, év végén elrendelt igazgatási szünet volt, ami 2022. december 22-étől 2023. január 6-áig tartott, összesen tíz nap szabadságot kellett kivenni. Már képviselőtársaimtól is elhangzott, hogy ha valakinek tavaly nem volt már ennyi szabadsága, a többi napot a 2023. évi szabadsága terhére kellett kivennie, így adott esetben az idei évet akár négy-öt nap mínusszal indította, ami szépen szólva nem volt elegáns lépés a kormány részéről. Ráadásul praktikusabb lett volna a januári napok helyett, az ünnepi készülődésre tekintettel inkább decemberben több napot kijelölni, akkor is hidegek voltak az idők. Kifogásolható az is, hogy az év végi igazgatási szünetről az ügyfelek nem kaptak megfelelő tájékoztatást, ezért gyakran az ügyfélszolgálatok előtt szembesültek vele, hogy az ügyeiket csak januárban fogják tudni elintézni.

A szabadságot csak úgy lehetett kiadni ezekben az időkben, az igazgatási szünet alatt, ha a folyamatos ügymenet biztosított volt. Jelen törvényjavaslat ettől annyiban tér el, hogy az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak a szabadságukat töltik, a kormányzati szervek pedig feladataikat, a halaszthatatlan feladatok kivételével, nem látják el, az ügyek szünetelnek és nincs ügyfélfogadás.

Az indoklás szerint a szabadságok összehangolt kiadása nagyobb hatásfokkal tud hozzájárulni a foglalkoztatottak rekreációjához. Hát, mi ezzel nem értünk egyet. Ugyanis az igazgatási szünetben felhalmozódott, el nem végzett munkát a foglalkoztatottaknak a szünetet követően túlórában kell pótolniuk. Emellett az év végi igazgatási szünet tapasztalatai alapján, hozzánk ilyen információk jöttek, a szünetet követő időszakban a személyesen megjelenő ügyfelek száma is megnövekedett, ellentétben azzal, amit Demeter Zoltántól hallhattunk. Egy hét után a foglalkoztatott úgy érezheti magát, mintha nem is lett volna szabadságon.

A gyerekes családoknak minden évben óriási feladatot jelent a nyár megszervezése. A jelen törvényjavaslat azonban erre nem jelent megoldást, hanem leküzdhetetlen szervezési feladatokat állít inkább eléjük. A legtöbben ugyanis nem összefüggően veszik ki szabadságukat, illetve a nyaralást az elő- vagy utószezonra szeretnék időzíteni. A nyári igazgatási szünet a főszezonra esik, amikor jóval drágább a nyaralás, nem beszélve arról, hogy ha minden munkavállaló egyszerre megy szabadságra, a szállások iránt megnövekedett kereslet csak tovább emeli az árakat, és mellesleg még zsúfoltságot is okoz.

A nyári és téli igazgatási szünet együttesen legalább 15 nap szabadságot vesz igénybe, így alig marad szabadság a mindennapi ügyek intézésére, egészségügyi ellátás igénybevételére, váratlan eseményekre, továbbképzésekre, s a többi, ami általában családokat, embereket érint. Emellett teljesen ellehetetleníti az esti vagy levelező tagozatos iskolarendszerű felsőoktatásban való részvételt azon foglalkoztatottak esetében, akikkel a kormányzati szervek nem kötnek tanulmányi szerződést.

A Mi Hazánk Mozgalom a takarékossági intézkedések miatt a téli igazgatási szünetet még el is tudná fogadni, ehhez azonban szükségesnek tartjuk, hogy a kormánytisztviselők jelenlegi alapszabadságát 20 napról emeljék vissza 25 napra. Továbbá kifogásoljuk azt is, hogy ha valamire jó volt a Covid-időszak, akkor arra jó lett volna sajnos, hogy fel lehessen mérni, felmérjék a közigazgatásban a távmunkavégzés lehetőségeit, amely lehetőséget adna a családbarát, rugalmas munkaszervezésre és az energiatakarékosságra. Ennek azonban  ezért mondom, hogy sajnos  a nyomát sem látjuk a közigazgatásban.

Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy ez a törvényjavaslat az igazgatási szünetről nem a közigazgatásban dolgozók javát szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet.