T/4252 A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tavaly nyári általános vitája során a miniszter úr expozéjában kifejtette, hogy az épített örökség védelme a XX. században elképesztő veszteséget szenvedett, hiszen a kommunizmus idején az épületek körülbelül 50 százaléka megsemmisült. Elmondása szerint a magyar állam tulajdonában ma 804 darab kastély, udvarház és kúria van, amiből eddig 27 épület került felújításra. Van az államnak tehát egy örökségvédelem alatt álló hatalmas ingatlanvagyona, ami üresen áll, állaga egyre csak romlik, ezért egyetértünk azzal, hogy ezekkel a kiemelt műemlékekkel kezdeni kell valamit, a problémát meg kell oldani.

A Mi Hazánk Mozgalom Virradat-programja szerint célunk az, hogy Magyarország a világ egyik vezető turisztikai desztinációja legyen, melynek alapját építészeti örökségünk helyreállítása és megőrzése jelenti. Fontosnak tartjuk az épületek, városrészek, parkok, hidak felújítása során az eredeti arculat, hangulat megtartását, amihez szükségesnek tartjuk a nemzettudatot erősítő építészeti alkotások központi támogatását.

Tisztelt Országgyűlés! Álláspontunk szerint a műemléki épületek felújítását komplex fejlesztési program keretében kell megvalósítani, amelyben a kormányzat és az önkormányzatok mellett magánbefektetők is részt vesznek. Egyetértünk tehát azzal, hogy a kastélyok, várak felújításához szigorúan szabályozott körülmények között szükség van a magántőke bevonására, de azzal már kevésbé értünk egyet, ha ezeket a közkincseket jelentő épületeket fillérekért kormányközeli magánemberek kezére játsszák. Bár az előttünk fekvő törvényjavaslatba  az Alkotmánybíróság határozatának eleget téve  az eredeti javaslathoz képest a magánszereplők bevonásának lényegesen több garanciája került, az elmúlt évtizedek gyakorlata, illetve a kormány elmúlt 14 évet bemutatott politikai hatalomgyakorlása alapján bizalmatlanságunk azért nem oszlott el teljesen.

Nem vonjuk kétségbe azt, hogy miniszter úr szívügyének tekinti a nemzeti kincseinket jelentő kastélyok megújítását, de annak idején kancelláriaminiszterként a dohánykereskedelem teljes átalakítása is a szívügye volt, aminek az lett az eredménye, hogy a hódmezővásárhelyi Sánta-Veszelovszki családok érdekeltségébe tartozó dohányboltellátó monopólium 2015-ös alapítása óta durván 46 milliárd forint nyereséget vitt haza. Ez azért szép summa! A 27 kastély felújításának körülményei is aggodalomra adnak tehát okot.

A kormány 2015-ben hirdette meg a nemzeti kastély- és várprogramot, amelynek keretében főként uniós forrásból eredetileg 39 kastélyt és várat kellett volna országszerte felújítani 2020 végéig. A projekt  ahogy az az állami beruházásoknál is lenni szokott  nem készült el határidőben, továbbá negyedével kevesebb műemlék újult meg, a felújítások összköltsége pedig 55 milliárd forint volt, amelyből több mint 40 milliárd forintot az Európai Unió finanszírozott. Mondanom sem kell, hogy a gyakran milliárdos közbeszerzési eljárásokat főként a kormányközeli cégek nyerték el. Tulajdonosai között feltűnt Mészáros Lőrinc a gyermekeivel, Tiborcz István korábbi üzlettársa, Pál Attila és a miniszterelnök úr VIP-páholyos szurkolótársa, Végh Gábor is.

A Mi Hazánk Mozgalom tavaly decemberben nem szavazta meg a törvényjavaslatot, mert nem láttuk biztosítottnak az elmúlt években közpénzből felújított idegenforgalmi látványosságnak szánt kastélyok magántulajdonba adásának a garanciáit, amit Novák Katalin államfői vétója és az Alkotmánybíróság döntése is alátámasztott. Előremutató jelnek tartjuk azonban azt, hogy jelen törvényjavaslat több ponton szigorította a magántőke bevonásának a feltételeit. Kizárólag akkor lehet magántőkét bevonni, ha a műemléki épületek felújítását, illetve fenntartását az állam nem tudja biztosítani.

(19.50)

Az ingatlanok vagyonkezelés útján nem adhatók át, a tulajdonba adás feltételeit szigorították. Az 1. mellékletben tételesen meghatározásra került az a 48 állami tulajdonú műemléki ingatlan, amely a szabályozás hatása alá tartozik. Arról viszont továbbra is miniszter úr egy személyben fog dönteni, hogy ezek közül mely ingatlanok kiknek a tulajdonába kerülnek, csak a döntést nyilvános pályáztatás előzi meg. Erről meg csak annyit tudok mondani, hogy a trafikpályázatok is nyilvánosak voltak, de a húsz évre szóló trafikkoncessziók így is főként ismerősök kezébe kerültek. Ez csak egy ilyen üzenete ennek a résznek.

A törvényjavaslatból főszabályként kikerült az ingyenes tulajdonszerzés, helyette az értékarányosság követelménye miatt a tulajdonszerző a tulajdonszerzés ellenértékeként vállalja, hogy a tulajdoni jog fennállása alatt a megszerzett ingatlant az előre benyújtott szakmai és üzleti tervének megfelelően felújítja, karbantartja és üzemelteti, biztosítja az épületek látogathatóságát és nyitvatartását.

A pályáztatás során ugyanakkor az egyházak, önkormányzatok, közhasznú civil szervezetek, közérdekű vagyonkezelő alapítványok előnyt élveznek. Esetükben a tulajdonjog átruházása továbbra is ingyenesen történik.

Egyetértünk azzal, hogy a tulajdonba adott ingatlanon az államot a korábbi 99 év helyett örökös visszavásárlási jog illeti meg.

Pontosításra kerültek az átruházott ingatlan államra való visszaállításának az esetei is.

Tulajdont magyar állampolgárok, EGT-állampolgárok és a szomszédos államok magyar nemzetiségű állampolgárai mellett átlátható szervezetnek minősülő jogi személyek is szerezhetnek.

Az átlátható szervezet fogalmi elemei közé tartozik, hogy a pénzmosásról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonosa megismerhető. Viszont ennek hatálya magántőkealapokra nem terjed ki. Vagyis az új, offshore-ként funkcionáló befektetési formánál nem kell a tényleges tulajdonost igazolni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mivel álláspontunk szerint a magántőkealapok nem minősülnek átlátható szervezetnek, felhívjuk miniszter úr figyelmét arra, hogy a tulajdonszerzést kérelmezők köréből zárják ki a magántőkealapokat. Köszönöm szépen a figyelmet és a türelmet.