H/9263 A 2025. és 2026. évnek a Magyar Tudomány Évévé nyilvánításáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő határozati javaslattal az Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára megalapítása 200 éves évfordulója tiszteletére a 2025-ös és a 2026-os évet a magyar tudomány évévé nyilvánítja. A Mi Hazánk Mozgalom alapjaiban egyetért és támogatja.

Az ünnepségsorozat történelmi előzménye, hogy Széchenyi István 1825-ben birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapítására ajánlotta fel  példaértékű lenne a mai világunkban is , és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.

Támogatjuk a javaslatnak azt az elképzelését, hogy megmutassuk nemzetközi téren a magyar kutatás és innováció kiemelkedő eredményeit, népszerűsítve a magyar kutatást és innovációt nemzetközi téren. Egyetértünk azzal a célkitűzéssel, hogy Magyarország versenyképességének javításához egyetemi és vállalati együttműködésen alapuló innovációs fókuszú gazdaságpolitikára van, illetve lenne szükség, a gyakorlatban azonban nem ezt látjuk megvalósulni.

Ezért arról is kell beszélnünk, hogy melyek azok az ügyek, döntések, amelyeket ki kell beszélnünk ilyenkor, hátha javíthatunk rajta. A Mi Hazánk Mozgalom kulcskérdésnek nem a GDP külföldi működő tőkével való növelését, hanem a fejlődést tekinti. A humánerőforrásra épülő, magas hozzáadott értéket termelő ágazatokat kellene fejleszteni, melyek nemcsak a külföldi piacnak hoznak hasznot, hanem a magyar embereknek is. Nekünk nem az Európai Unió versenyképességi problémáival kellene foglalkoznunk, hanem a sajátunkkal, ugyanis az MNB versenyképességi rangsorában Magyarország egy év alatt két helyet csúszott vissza.

A kormány versenyképességi stratégiája a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a versenyképesség minőségi tényezőire jóval kevesebb hangsúlyt fektet. Ez baj. Az MNB szerint Magyarországnak versenyképességi fordulatra van szüksége ahhoz, hogy újra fenntartható növekedési pályára álljon, az innováció ugyanis összefüggésben van a gazdasági eredményekkel.

Az MNB jelentése szerint a tudásalapú foglalkoztatás Magyarországon mindössze 12, de legjobb esetben is 13 százalék körül mozog. A KSH adatai szerint a nemzetgazdasági beruházásokon belül a kutatás-fejlesztési, vagyis a tudásberuházások aránya 2017 óta folyamatosan csökken, tavaly mindössze 0,65 százalék volt, tehát még 1 százalékot sem ér el. Ez azért van így, mert az új beruházások nem innovatív, hanem összeszerelő tevékenységgel járnak együtt, így nem hoznak létre új tudásalapú munkahelyeket.

Tavaly kutatás-fejlesztésre a GDP 1,39 százalékát fordították, ráadásul a ráfordítások felét a vállalkozások finanszírozták, 31 százaléka volt csak állami, 12 százaléka külföldi forrásból valósult meg. Az állami forrás felhasználásával kapcsolatban kifogásoljuk, hogy az egészségügyi fejlesztések helyett inkább iparra költenek, továbbá a mezőgazdasági fejlesztések helyett a politikai és társadalmi rendszerek fejlesztésére fordítanak energiát és pénzt. Ez komoly gondolkodásbeli tévút, legalábbis szerintem.

Kifogásoljuk azt is, hogy a tudománypolitikát a kormányzati szereplők írják, ami 2022-ig Palkovics László, utána Csák János, jelenleg pedig Hankó Balázs miniszter úr elképzeléseihez igazodik. Palkovics László a 2018. évi országgyűlési választások után az MTA kutatóintézet-hálózatát állami irányítás alá vonta, az MTA mintegy 300 milliárd forint értékű vagyonának használati jogát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kapta meg, ami jelenleg HUN-REN néven működik. Ezeket is hibának tartjuk. Csák János miniszter úr tavalyi döntéseivel a Nobel-díjas Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központot az alapítványi fenntartású Semmelweis Egyetem kapta meg.

A korábbi felszólalásaimban már többször kifogásoltam, hogy a Covid idején a negyedik Orbán-kormány létfontosságú közfeladatokat és több ezer milliárd forint állami vagyont szervezett ki kormányzati káderekkel feltöltött közérdekű vagyonkezelői alapítványokba. Ezzel sok más problémán felül az is probléma még, hogy a kutatók európai uniós forrásoktól esnek el, mert az Európai Bizottsággal való megegyezés hiányában idén szeptembertől a modellváltó egyetemek számára az Erasmus mellett a Horizont európai kutatási program sem érhető el. Ez is komoly hátrány.

Tisztelt Ház! Álláspontunk szerint nem lehet magyar jövőt tervezni a magyar tudás felemelése nélkül. Ennek érdekében egy olyan programot tervezünk, ahol a magyar tudás fog összpontosulni. Nem engedjük el a magyar feltalálót és kutatót külföldre, mert az egyik legnagyobb értéke a K+F-ben rejlik.

A Mi Hazánk Mozgalom szakértője azon néhány magyar kutató közé tartozik, aki nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, jelenleg éppen a NASA-minősítésű kutatói vizsgát csinálja, ami a legmagasabb kutatói szint a világon. Mellette Eurostars-pályázatok elbírálásában vesz részt. Álláspontja szerint a kormány K+F stratégiája nem életképes, nem a piaci igényeket tükrözi, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az egyik legrosszabb a K+F menedzselése és hatékonysága. Tulajdonképpen senki nem érti a K+F projektek lényegét, hogy lesz egy ötletből egy olyan termék, amivel ki lehet lépni a világpiacra.

Az alapkutatással  új ismeretek feltárása, tudományos cikkek publikálása s a többi  még tisztában vagyunk, ha van piacképes ötlet, akkor valamilyen prototípus még el is készül, de a gyártáskész állapotig már nem nagyon jutnak el a fejlesztések, a piacra lépésről nem is beszélve, a termékek nemzetközi piacra nem kerülnek ki. Ennek oka az, hogy nagyon kevés pénzt fordítunk a K+F-re, a jelenlegi összegnek legalább a tízszeresét kellene költeni, hogy ha tényleg azt akarjuk, hogy nemzetgazdasági szempontból ennek valódi hozzáadott értéke legyen.

Nincsen meg a kutatás-fejlesztéshez szükséges szervezeti struktúra, egyetemi infrastruktúra, tudástranszferközpont, regionális központ, ahol értenék, mit kellene csinálni, és a szakemberek ráadásul háromhavonta cserélődnek. Így nem is lehet egy stratégiát végigvinni. A kiírt pályázatok sem megfelelőek, nem jók a pályázati kiírások, ezért azok az ötletek, amelyek piacképesek lennének, nem találnak forrást, nem tudnak kikerülni a világpiacra.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Szeretném felhívni a figyelmet még arra is, hogy nincsen a világpiacon új magyar világmárka. A dualizmustól kezdve minden időszakban voltak olyan magyar termékek  a villanymozdonytól az Ikarus buszig , amelyek a világ minden részére eljutottak.

(14.30)

Az utolsó ilyen magyar fejlesztés  már hallottuk, elhangzott a Házban  a Rubik-kocka volt, de az elmúlt 20-30 évben nem tudunk ilyet mondani.

Az Unióból nagyon sok pénz jött eddig, ami nem hasznosult megfelelően, ezért célszerű lenne inkább nagy nemzetközi, például Eurostars-pályázatokon részt venni a magyar bürokrácia kikerülése érdekében. Magyarországon jelenleg az az irány, hogy minél több nyertes pályázat legyen, majd olyan kevés pénzt adnak egy-egy pályázatra, hogy a fiókon kívül nem is termelnek semmit. Piacra lépéshez egyáltalán nem is jut forrás. Hiányzik az a szemlélet, hogy olyan terméket fejlesszünk, amit a világon más is megvenne.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az egyetlen nemzetgazdasági alapú egyetem, ahol még vannak fejlesztések és szakemberek, ahol még megkeresik a cégek az egyetemet, hogy fejlesszenek. Ennek köszönhetően bevételeik jelentős része a piacról származik, mert a kutatók olyan tudással rendelkeznek, amit a piac megfizet. A kormány hogyan hálálja ezt meg? A kormány zsarolása ellenére ellenállt még a modellváltó törekvéseknek is, azon az áron is, hogy tavaly télen például nem kaptak fűtésre pénzt, ezért például a kozmikus geodéziai intézetben, ahonnan az összes GPS fut, a kutatók 5-12 fokban nagykabátban dolgoztak. Hát, így nem érdemes meghálálni a tudást, és ez önmagában botrányos és elfogadhatatlan, illetve meggyőződésem, hogy ez egy kormány szégyene kell hogy legyen.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint a kutatás-fejlesztés a nemzetgazdaság alapját jelenti, fontos, hogy legyen magyar ötlet, iparjogvédelem, termék, gyártás és utána egy exportképes világpiaci márkánk. Éppen ezért egyetértünk a határozati javaslattal, azzal nincs gond. Ugyanakkor a magyar tudomány évének nyilvánított következő két évben elengedhetetlennek tartjuk, hogy a kormány ne csak a magyar tudomány elmúlt 200 évével és annak elért eredményével foglalkozzon, hanem a jelennel is; teremtse meg a piacképes kutatás-fejlesztés valódi feltételeit.

Végül felszólalásomat Kossuth Lajos idevágó gondolatával zárom: „Be kell vinni az életet a tudományba, hogy a tudományt kivihessük az életbe.” Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Mi Hazánk soraiban.)