T/9268 Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A jelen törvényjavaslat célja a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidőn túli üzemeltetését követő további üzemeltetése törvényi szintű rendelkezéseinek megalkotása. Az erőmű meglévő négy blokkja 1982 és ’87 között kezdte meg működését, az oroszok eredetileg 30 éves üzemidőre tervezték, de 2012-17 között a blokkok további 20 évre kaptak már üzemeltetési engedélyt korábban, ami 2032 és ’37 között jár le.

Az üzemidő újabb meghosszabbításáról van szó tehát. Az elvi döntés már 2022 végén megszületett, az erről szóló határozati javaslatot a Mi Hazánk Mozgalom azzal a feltétellel támogatta, hogy a nukleáris biztonság nem kerülhet veszélybe, továbbá nyitottságot és transzparenciát kértünk a kormánytól Paks II.-vel kapcsolatban, ugyanis a szerződéses feltételek, a csúszás okainak és felelőseinek ismertetésével még adós a kormány a magyar közvélemény felé. Szívesen fogadnánk itt, az Országgyűlésben államtitkár úrtól e vita során is esetleg bővebb információt ezekről.

A Mi Hazánk Mozgalom a hibridenergia-politikát támogatja, amely megújuló energiára, zöldenergiára és a hagyományos energiaforrásokra, így a nukleáris energiára is támaszkodik. Azt gondoljuk tehát, hogy az országnak szüksége van atomerőművekre, és ezért Paks II. megépítését is az első pillanattól kezdve támogattuk, azonban vérlázítónak tartjuk azt, hogy a kormány szinte minden Paks II.-vel kapcsolatos információt titkosított, tehát nem is tudhat meg a közvélemény részleteket sem az anyagi kondíciókról, sem arról, hogy egyébként mi a fő oka ennek az elképesztő késlekedésnek. Főként ez indokolja Paks I. kockázatos üzemidő-meghosszabbítását. Kérdésként merül fel tehát azonban az, hogy egyáltalán lesze valami Paks II.-ből, meg foge valaha épülni a két új blokk. A módosításra a kormánynak az elhibázott gazdaságpolitikája miatt van szüksége meggyőződésünk szerint, mert az elektromos autók miatt, de még nem is azért, hanem leginkább az áramigényes ipar miatt növekedett meg jelentősen az áramfogyasztás.

Egy rendkívül fontos nemzetstratégiai ügyről van szó, ezt nem vitathatjuk. Éppen ezért felháborítónak tartjuk azt, hogy különösebb alátámasztás, hatástanulmány vagy megvalósíthatósági tanulmány nélkül kerül az Országgyűlés elé egy ilyen fontosságú előterjesztés. Független szakértői felmérések hiányában nem állapítható meg, hogy milyen állapotban van valójában az erőmű, így nem lehet megalapozott döntést hozni. Nem könnyítik meg a döntéshozatalt azzal sem, hogy a meghosszabbítás időtartama sem a határozati javaslatban, sem pedig a jelen törvényjavaslatban nincs feltüntetve. Megköszönném szintén, államtitkár úr, ha előterjesztőként öntől kaphatnánk erre vonatkozó bővebb tájékoztatást ismét.

Az MVM vezetőségének tavaly decemberi bejelentéséből ugyan kiderül, hogy a blokk üzemidejét újabb húsz évvel hosszabbítanák meg, ami azt jelenti, hogy 70 éves korig, 2052-2057-ig működhetnek majd a blokkok a műszaki állapotuk függvényében. Az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges felújítás másfél milliárd euróba kerül majd a tervezet szerint. Az atomerőmű stratégiailag és gazdaságilag is kulcsfontosságú létesítmény, a magyar villamosenergia-ellátás alappillére. A hazai energiatermelés fele, a felhasznált energia közel 36 százaléka a Paksi Atomerőműből származik. Fontos szerepe van azért is, mert olcsón tud biztonságos és nagy mennyiségű energiát előállítani, ami elengedhetetlen a kormány rezsicsökkentéséhez. Kötelezően 11 forint körül ad egy kilowatt energiát, és ezt nem emelheti meg, nem követheti a piaci árat. Az erőmű nélkül hónapokon belül csődbe menne Magyarország, ennek ellenére csak a pénzt viszik ki belőle és cserébe csak arra adnak forrást, ami az erőmű működéséhez kimondottan elengedhetetlenül fontos.

A Mi Hazánk Mozgalom anonim bejelentő felületére a Paksi Atomerőmű dolgozóitól érkezett belső információk szerint szó sincs arról a felelős, jógazda-szemlélettel kialakított üzemeltetési és karbantartási gyakorlatról, ami a kormányzati kommunikációban szerepel. A kormány ugyanis sem az atomerőmű fizikai állapotával, sem pedig a humán erőforrással nem foglalkozik, csak Paks II.-vel. Félő azonban, hogy ennek súlyos következményei lesznek a jövőben. A karbantartási folyamattal sok probléma van az erőműben, a főjavításra előre meghatározott ütemterv szerint reaktoronként kerül sor. Ez azt jelenti, hogy 15 havonta leáll teljesen az adott blokk, és mindent rendbe kell tenni. Kinyitják a reaktort, kazettákat cserélnek, kiveszik a védelmi rendszereket s a többi. A főjavítást tavaly év vége óta az AS9-es rendszer alapján végzik, aminek az a lényege, hogy a főjavítások időtartamát lecsökkentsék. Az így is rövid 23-24 napos főjavításokat további napokkal tervezik csökkenteni, hogy a reaktorokat még gyorsabban vissza lehessen indítani, ez a cél, és ezáltal még több bevételt termeljenek. De ez azért biztonsági kockázatot jelent.

Ez a modell külföldön működik, de a Paksi Atomerőműben nincs meg az ehhez szükséges strukturális felépítés, az erőforrás, ezért csak úgy végeznek időben a főjavítással, ha a feltétlenül szükséges munkákat végzik el, a többit visszavonják. Ráadásul üzemidő-hosszabbításokról van szó, tehát öregszik a rendszer, mert a csúszás miatt veszteséget kellene elkönyvelni, azt pedig nyilván nem szeretné a kormány. Nem végeznek teljes körű karbantartást, mert fontosabb ennél, hogy időben visszainduljanak a blokkok. A kérdés az, hogy a meghosszabbított üzemidő alatt a karbantartási munkák elmaradása milyen többletkiadást fog jelenteni a jövőben, előbb-utóbb ugyanis problémát fognak okozni az elmaradt karbantartások, mert az erőmű nem lesz fiatalabb.

Az erőműben dolgozó szakemberek szerint a biztonságot az szolgálná, ha visszahozná a régebbi 30 napos főjavítás-időtartamot, hogy minden karbantartási feladatra legyen idő, amik most kimaradnak. Bár az orosz berendezések konstrukciója megfelelő, de mégiscsak 30-35 évre tervezték az erőművet. Ha meglesz az újabb üzemidő-hosszabbítás, akkor most járunk még csak félúton. Ha már most rengeteg probléma van a blokkokkal, akkor mi lesz majd később?

Az üzemidő meghosszabbításához az erőmű felújítása a tervezett számítások szerint, amint már említettem, másfél milliárd euróba kerül, minden egyes blokkot legalább 6 hónapra le kell majd állítani. De például az egyik fő berendezéshez, gőzfejlesztőkhöz terezetten nem fognak nyúlni, pedig a gőzfejlesztők állapotán múlik sok minden. Jelen törvényjavaslatból hiányzik a felújítási munkák tervezete is. Mire költik majd ezt a pénzt, elég lesze mindenre vagy megint elhagynak majd munkákat?

Tisztelt Ház! A Paksi Atomerőmű egy alaperőmű, ezért lenne kívánatos, hogy stabilan működjön. Nem értünk egyet azzal, hogy a kiváló minőségű termőföldekre telepített napelemparkok hálózatából történő áramkivétel helyett az atomerőművet terhelik le, ami nem tesz jót az erőműnek. A rendszerhasználati díjat pedig nem arra szánják, hogy a hálózatot rendben tartsák. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéklerakó Bátaapátiban működik. Nagy aktivitású hulladéknak a kazetta minősül, amit először 5-6 évre pihentető medencébe tesznek, majd átrakják a kiégett kazetták átmeneti tárolóhelyére, ami az erőmű üzemi területe mellett található. Itt elméletileg 50 évig lehetnek, de utána sem tudják hova elvinni ezeket, mert Oroszországba nem lehet visszavinni.

(17.30)

Ezért a kiégett kazetták átmeneti tárolóhelyét bővíteni kell, és valószínűleg legalább hetven évig ott kell tárolni majd a kazettákat. Nyilván erre is gondot kell fordítani.

A Paksi Atomerőműben a külső munkavállalók nélkül nagyjából 2500-an dolgoznak. Régebben presztízst jelentett az erőműben dolgozni. Voltak bónuszok, volt szolgálati lakás, amit kedvezményes áron meg is vásárolhatott a dolgozó. Igen ám, de sajnos amióta bekerült az MVM alá az erőmű, egyre kevesebbet kapnak a dolgozók. A legrosszabb helyzet a műszakosoknál van. Ahhoz képest, hogy olyan felelősségteljes munkát végeznek, amitől az ország ellátása függ, egyre kevésbé vannak anyagilag és erkölcsileg megbecsülve. Munkaerőhiány van tehát.

Állandóan túlóráznak, nem tudják kipihenni magukat, nagy az egészségügyi kockázat. Ezzel szemben Paks II.-ben az átlagkereset nagyon magas, fejenként havi bruttó másfél millió forint. Ennyit keresnek úgy, hogy a Paks II. még messze van attól, hogy termeljenek. Legalább annyira messze van, mint ide a Mars. Ehhez járult hozzá még az, hogy az állam 2022-ben 135 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre a Paks II.-ben, és ez a tőkeemelés, a napnál is világosabb már, hogy szép lassan elolvad a rendszerben.

Álláspontunk szerint nagyon meg kellene becsülni az erőműben dolgozókat, mert olyan tudásuk van, amit nem lehet az utcáról összeszedni. Hiába jelentkezik egy állásajánlatra negyven ember, ha abból csak négy-öt ember lesz, aki megfelel, átmegy a szakmai teszteken, pszichológiai vizsgálatokon, orvosi vizsgálatokon, és így tovább. Sokszor több év alatt lehet pótolni őket, addig pedig nincs meg az üzemeltetéshez megfelelő létszám. A tapasztalt munkaerő kiöregszik, mivel az erőmű elveszítette a presztízsét, így tartósan nem tudja megtartani a fiatalok egy részét, akik jobb lehetőséget találva elmennek az erőműből. Ezt a folyamatot erősíti az is, hogy elveszik az iparűzési adót Paks városától, emiatt egyre élhetetlenebb lesz majd a város.

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint az üzemidőt a végtelenségig nem lehet hosszabbítani, mert az a biztonság rovására fog menni, az biztos. Minden kritikánk ellenére azért tartjuk támogathatónak a törvényjavaslatot, mert nagyon komoly kritikákat fogalmazunk meg, de mindenképpen úgy gondoljuk, hogy a kritikák ellenére is támogatható a törvényjavaslat, mert Magyarországnak egyszerűen nincs más választási lehetősége. A kormány elhibázott energiapolitikája következtében kényszerhelyzetben vagyunk, kényszerhelyzetbe kerültünk. Követeljük azonban a kormánytól, hogy állítsa vissza a harmincnapos teljes körű főjavításokat a Paksi Atomerőműben, hozza nyilvánosságra a szakmai tanulmányokat és a felújítási tervet, valamint a Paks II. mintájára becsülje meg az ott dolgozókat. Köszönöm szépen a figyelmüket.