T/9346 A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény végrehajtásáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Valóban van a magyar politikának egy bűbájos hangulata, hogy ilyen késő éjszaka kell egy nagyon fontos témáról eszmét cserélni, vitatkozni, beszélni, már azzal a kevés és tiszteletre méltó képviselőtárssal, akik itt vannak a teremben, és elnök úrral.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján röviden a következő címszavakkal foglalhatnánk össze a 2023-as költségvetési év végrehajtását: EU-bajnok infláció, csökkenő reálbérek, visszaesett fogyasztás és bolti forgalom, elapadt beruházási lendület, romló gazdasági teljesítmény, csökkenő népességszám és termékenységi arányszám, a tervezettnél magasabb hiány, kamat- és nyugdíjkiadások, illetve alacsonyabb áfabevétel. Itt azért szeretném megjegyezni, hogy ha egyszer kipróbálnánk, hogy milyen egy sokkal kisebb áfakulccsal dolgozni, akkor lehet, hogy nagyobb forgalom lenne, és esetleg nagyobb lenne a bevétel is. Lehet, hogy csak a puding próbája az evés, és ezt kellene egyszer kipróbálni.

A kormány a negatív gazdasági folyamatokat a járvány után elhúzódó háborús helyzettel, szankciós inflációval, geopolitikai konfliktusokkal, gazdasági válsággal, külkereskedelmi partnereink, például Németország gyenge konjunkturális helyzetével magyarázza. Álláspontunk szerint azonban a negatív tendenciák nem elsősorban a külső okokra vezethetők vissza, hanem a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következményei. A kormány felelősségéből nem von le az sem, hogy a torz gazdasági szerkezet már a rendszerváltáskor kialakult, amit az EU-csatlakozás csak tovább erősített.

Csath Magdolna professzor asszony véleménye szerint Magyarország gazdasági szerkezete nagyon merev és rugalmatlan. A kormány energiaigényes és anyagigényes gazdaságot alakított ki, miközben az országnak egyik sincs. Ezzel növeljük függőségünket. A magyar gazdaság nagyon függ az autóipartól és a kapcsolódó tevékenységektől, mint az akkumulátorgyártás, és ezek leginkább a válságnak kitett ágazatok.

Azért nálunk a legmagasabb az infláció, mert válságérzékeny gazdasággal rendelkezünk. Nem a függőséget kell növelni, hanem azokat a szektorokat támogatni, ahol Magyarországnak versenyelőnye lehet: kkv-szektor, mezőgazdaság, élelmiszeripar, informatika, ahol a tudásra és a természeti kincseink, mint a jó minőségű termőföld felhasználására van szükség.

Az illiberális gazdaságpolitika mintájára a miniszterelnök úr nemrég meghirdette a gazdasági semlegesség politikáját, annyi különbséggel, hogy nemcsak a Nyugattal, hanem a világ keleti részével is üzletelünk. Egyetértünk azzal, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, mindenkivel jó üzleti kapcsolatot ápoljon. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint azonban a kormány ugyanazt fogja csinálni, mint eddig, a GDP-t növeli bármi áron, miközben az önálló magyar nemzetgazdaság felépítése helyett még inkább függővé teszi az országot.

Tisztelt Ház! A gazdasági semlegesség semmit nem ér, ha nem teremtjük meg a magyar önellátás és a függetlenség alapjait. Álláspontunk szerint gazdasági semlegesség helyett gazdasági függetlenségre van szükség, és egyensúlyra kell törekednünk. Mindig a magyar érdek az első. Ha az a lényeg, hogy a keleti és nyugati technológia találkozzon nálunk, hol marad a magyar technológia? Az elmúlt két évben csökkent a GDP-arányos K+F-ráfordítás Magyarországon. Hol marad a magyar tudás, képzés és technológiai fejlődés finanszírozása? Ezek így nagyon hiányosak.

A 2023-as költségvetés végrehajtásáról a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettségüknek eleget téve egyaránt véleményt alkotott, kritikát azonban egyedül az államadósság és a hiány kedvezőtlen kialakulásával kapcsolatban fogalmaztak meg. Hiányoljuk, hogy szinte kizárólag a tényadatok ismertetésére szorítkoztak, és nem követték Matolcsy György példáját abban, hogy markáns szakmai véleményt fogalmazzanak meg a kormány gazdaságpolitikájának hiányosságairól, illetve nem tettek javaslatokat a jövőre nézve.

Külön köszönet illeti viszont azoknak a minisztériumi és egyéb háttérintézményeknél dolgozó vezető és beosztott tisztviselőknek a munkáját, akik a szakmaiság utolsó bástyájaként közreműködtek a zárszámadás elkészítésében, ami azért nem kevés munka. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a negatív adatokért azonban nem ők a felelősek. Ne távolítsák el őket, mint tavaly a negatív GDP-adat miatt a KSH főosztályvezetőjét! Évek óta emberfeletti munkát végeznek, miközben az ő fizetésük sem követi az inflációt, a 2018. évi kormánytisztviselői életpálya bevezetése óta szinte alig változott.

A törvényjavaslat indoklása szerint a szankciós inflációt az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika szabadította Európára. Álláspontunk szerint azonban az infláció közvetlen kiváltó oka nem a háború volt. A Covid-válság kezelése és a választás előtti osztogatás keretében az MNB, illetve a kormány a GDP 30 százalékára rúgó összeget pumpált a gazdaságba. A kereslet nőtt, de a termékek és a szolgáltatások növekedése elmaradt, ezért inflációs nyomás alakult ki.

A Költségvetési Tanács is kifejtette véleményében, hogy a globális folyamatok, energiaárak, szállítási költségek, élelmiszeralapanyag-árak hatása mellett a hazai élelmiszeripar alacsony termelékenysége és gyenge versenyképessége okozta, hogy a magyar infláció volt az EU-ban a legmagasabb. Az MNB alelnöke szerint ehhez járult hozzá a profitvezérelt infláció is, a cégek megnövekedett költségeiket teljes egészében áthárították a fogyasztókra. 2023-ban az eredetileg tervezett 5,2 százalékhoz képest az éves átlagos infláció 17,6 százalék lett. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára drágult, éves viszonylatban 25,9 százalékkal.

(22.30)

Gazdasági elemzések szerint a különadók az inflációt még 8-9 százalékkal emelték. Matolcsy György szerint pedig az ársapkák bevezetése 3-4 százalékkal növelte az árakat. Az infláció tavaly januári tetőzéséhez a benzinársapka 2022. decemberi kivezetése is hozzájárult.

Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat indokolása szerint az infláció letörése a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhető  ez olvasható. Álláspontunk szerint azonban az infláció letörésében a legnagyobb szerepe a bázishatásnak volt. Ehhez járult hozzá a külső inflációs nyomás csökkenése mellett a hazai reáljövedelmek keresletcsökkentő hatása, 2023-ban ugyanis a háztartások fogyasztása 0,7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7,8 százalékkal csökkent. A magyar fogyasztási érték az utolsó volt az EU-ban. A kiskereskedelmi forgalom a reálbérek emelkedése ellenére jelenleg is a 2021-es szinten mozog. A magyar társadalom nem fogyaszt, hanem megtakarít, az inflációs időszakban elszenvedett vagyoncsökkenést igyekszik valamilyen szinten visszapótolni.

Az árcsökkentés mögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közötti verseny állt valójában. Az árstop miatt kisebb boltok százai mentek tönkre, amelyek nem tudták a többi árucikkre szétteríteni a veszteséget. A kötelező akciót a kereskedők olcsó importáruval oldják meg. Amint azt Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke felszólalásában már jelezte, a teljes magyar lakosság évente 5000-6000 milliárd forintot költ élelmiszerre, ennek 90 százaléka nem a helyi gazdaságot erősíti, hanem külföldre kerül, azaz, magyarul, szó szerint a multik kiszivattyúzzák az országból ezt a pénzt.

Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom a tettek mezejére lépve hónapokon át minden vármegyében megszervezi a „Hazai vásár” című rendezvénysorozatát; célunk ezzel a fogyasztók közvetlen összekötése a termelőkkel és kézművesekkel, ami azért fontos, mert a termékek árát nem növeli a közvetítők által rátett haszon, a vevők kedvezőbb áron jutnak termékhez, és ami rendkívül fontos, helyben, az országban marad a pénz.

A Kárpát-medence közepén, ahol kiváló termőföld van, el tudnánk magunkat látni élelemmel, ehelyett nem vagyunk önellátóak, hanem importálunk élelmet. A rendszerváltás előtt a magyar mezőgazdaság még az európai élvonalba tartozott. A módszerváltáskor azonban a termelőkapacitásokat privatizálták  nem kell felsorolni, cukorgyárak és a többi , eladták Nyugatra, a mezőgazdaság külföldi kézbe került, és még lehetne sorolni. Ehhez járult hozzá az EU közös agrárpolitikája, az agrártámogatások a birtokszerkezet koncentrációjává váltak.

A magyar mezőgazdasági birtokszerkezetben a nagybirtokok dominálnak, ahol az alacsony élőmunka-igénylő monokultúrák, gabonafélék termesztése folyik. Ennek mi a következménye? Hogy 2020 óta az agrárgazdaságok száma 241 ezerről 196 ezerre csökkent. És ezek is tényszámok.

Óriási problémát jelent, hogy a mezőgazdaság európai uniós támogatásokra épül. A gazdák a támogatásoktól függenek ahelyett, hogy a piacról élnének meg. Akkor is jelentős támogatást kapnak, ha nem gazdaságosan termelnek, ezért nem fejlesztenek. A pár éves földbérleti szerződések mellett nem éri meg hosszú távú fejlesztéseket megvalósítaniuk. Nem versenyképes a magyar élelmiszer-termelés és élelmiszeripar. A magyar élelmiszer drágább, mint az import. Ehhez járul hozzá az is, hogy hazánk termelőterülete a rendszerváltás óta 1 millió hektárral csökkent. Ez is egy tényadat.

2022-ben a mezőgazdasági termelést a rendkívüli aszály vetette vissza. 2023-ban a mezőgazdaság kilátásait a bázishatásokon túl a csapadékosabb időjárás is kedvezőbbé tette, de idén a Kárpát-medencét sújtó újabb aszály miatt a helyzet súlyossá vált. Miközben az elsivatagosodás felé tartunk, csak az idén 17 köbkilométernyi víz folyt ki hazánkból felhasználatlanul, amely nyolc és fél balatonnyi mennyiség.

A Mi Hazánk Mozgalom a felelős vízgazdálkodás érdekében gazdatüntetést tartott, és petíciót nyújtott be a kormányhoz, amelyben mielőbbi vízgazdálkodási reformot követelünk.

Tavaly a beruházások hozzáadott értéke a 2022-es évhez képest 8,7 százalékkal, az építőiparé 5,6 százalékkal mérséklődött. A lakossági beruházások a magas hitelkamatok, az állami beruházások pedig az uniós pénzek hiánya miatt maradtak el. Az állami beruházási stop az építőipar megrendelésállományát 30 százalékkal csökkentette.

Az egyetlen biztos beruházást a külföldi befektetők projektjeiben való részvétel jelentette. 2023-ban az összes hazai beruházás 52 százaléka döntően állami támogatással a járműiparban és az akkumulátorgyártásban történt. Ez egy rövid távú gazdaságpolitika.

A kormány óriási gazdasági és politikai kockázatot vállalt azzal, hogy Magyarországot akkumulátorgyár-nagyhatalommá akarja tenni. 2017 óta nagyságrendileg 8000 milliárd forint akkumulátorgyár- és 3000 milliárd forint elektromosautógyár-beruházást jelentett be, ami összesen 11 000 milliárd forint beruházás.

Az irányvonal kialakításában szerepet játszik az is, hogy miután az uniós források elapadtak, a kormány az akkumulátorgyártáson keresztül juttatja százmilliárdos megrendelésekhez Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt és Tiborcz István cégeit.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány kockázatvállalása azonban nem jött be. 2023-ban a GDP 0,9 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a hazai fogyasztás és beruházások visszaesése mellett fő külkereskedelmi partnerünk, Németország gyenge konjunkturális helyzetben van. A globális kereskedelmet geopolitikai konfliktusok nehezítik. Az egy főre jutó GDP tekintetében az EU-ban a 27 tagállamból csak négyen vannak mögöttünk.

Az ipar teljesítménye 2023. január óta szinte minden hónapban csökkent. Álláspontunk szerint fontos az új iparstratégia, de a többlet olcsó pénzeket nem az akkumulátorgyáraknak, hanem az élelmiszer-feldolgozásnak és az innovatív ágazatoknak kellene adni.

A Mi Hazánk Mozgalom kulcskérdésnek nem a GDP külföldi működő tőkével való növelését, hanem a fejlődést tekinti. A humán erőforrásra épülő, magas hozzáadott értéket termelő ágazatokat kellene fejleszteni, amelyek nemcsak a külföldi piacnak hoznak hasznot, hanem a magyar embereknek is. A GDP-t elviszik a külföldi multik, és a kamatteher miatt nem marad pénz a valódi bérnövekedésre.

A Mi Hazánk Mozgalom a GDP növelését hosszú távon nem a külföldi multicégekre, hanem a helyi tudásra és a helyi kkv-szektorra építve képzeli el. Most, hogy baj van az akkumulátorgyártással és a járműiparral, 15 év után a kormány is rájött erre, elindította a Demján Sándor-programot, amelynek keretében a kkv-szektort olcsó hitellel és tőketámogatással akarja helyzetbe hozni. Azonban mi lenne, ha a multikhoz hasonlóan ingyenhitelt kapnának?

Álláspontunk szerint a kkv-szektort környezetük átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételével, a bürokratikus terhek csökkentésével egyszerűen élni kellene hagyni, a piaci lehetőségeket pedig meg kell teremteni a számukra. A magyar kisvállalkozók innovatív, kreatív emberek, különben már rég tönkrementek volna, ebben szerintem mindnyájan egyetérthetünk. Például a kiváló magyar termékeket közbeszerzés keretében is megrendelhetné az állam vagy az önkormányzat.

A Mi Hazánk Mozgalom a kisvállalkozások érdekében is a tettek mezejére lép. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács országainak részvételével november 9-én megrendezzük a „HUNGULF Expo és Konferencia” nevű rendezvényt, amelynek célja, hogy a magyar vállalkozások  kiemelten a kkv-szektor , valamint a magyar gazdák, termelők számára piacot találjon az Öböl menti országokban.

A reálkeresetek 2023-ban 2,9 százalékkal mérséklődtek, nemhiába tűzte ki a kormány az új gazdaságpolitikai akcióterv részeként a jövedelmek vásárlóerejének növelését. A miniszterelnök úr szerint el fogjuk érni három év alatt az ezereurós minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azonban jelezte, hogy a munkaadók jelen körülmények között az erőltetett ütemű bérköltség-növekedést nem tudják saját erőből kitermelni és megfizetni.

Továbbá szeretnénk felhívni a figyelmet a regionális különbségekre is, ugyanis az átlagkeresettől magasabb fizetés csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében van, a többi 18 vármegyében ettől sokkal, lényegesen alacsonyabb a reálkereset, ami egyébként szintén sürgős intézkedést kívánna.

(22.40)

A GDP-arányos államadósság a 2022. évi 74,1 százalékról 2023-ban 73,5 százalékra csökkent, ami kizárólag az államadósság elinflálásának köszönhető. A kamatfizetés a GDP 4,7 százalékát tette ki, vagyis 2023-ban a kormány GDP-arányosan többet költött kamatokra, mint az egészségügyre; ez egy érdekes összehasonlítás. A 2023. évi GDP-arányos hiánycélt a kormány 3,5 százalékról 3,9 százalékra, majd 5,2 százalékra emelte, azonban a valóság az lett, hogy a tényleges hiány a GDP 6,7 százaléka lett.

A tervezettnél alacsonyabb fogyasztás és beruházás negatívan hatott az adóbevételekre, különösen az áfabevételek alakulására, a magasabb infláció pedig a tervezettnél magasabb nyugdíj- és kamatkiadásokat eredményezett. Az elszálló hiány miatt a kormány megszorító intézkedéseként a tavaly július 1-je után keletkező kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után a természetes személyeknek a meglévő 15 százalékos kamatadó mellé hozzátette még a 13 százalékos szociális hozzájárulást.

A kormányzati intézkedések következtében a magyarok külföldre menekítik a pénzüket. Az MNB adatai szerint 2023 végére 970 milliárddal nőtt meg a külföldi megtakarítások értéke, ezt lehetett ezzel elérni. A bankok az állampapír-vásárlásért cserébe viszont lefelezhetik az extraprofitadójukat, a pénzügyi tranzakciós illetéket pedig áthárítják az ügyfelekre. A Bankmonitor számításai szerint 2023-ban átlagosan 42 ezer forint volt számlánként az éves bankköltség, ebből a tranzakciós illeték összege megközelítette a 20 ezer forintot. Nem csoda tehát, hogy a magyarországi bankok 2022-höz képest tavaly megtriplázták a nyereségüket.

A Mi Hazánk Mozgalom az árdrágító különadók helyett a digitális techóriásokat  Facebook, Google  és a kaszinókat adóztatná meg, a megtakarításokat sújtó plusz 13 százalékos szocho helyett pedig oligarchaadót vezetne be.

Tisztelt Képviselőtársak! A kormány a Rezsivédelmi Alap 2022. évi keretét közel a négyszeresére, 2580 milliárd forintra emelte. A Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint ebből 298 milliárd forintot egyéb, nem feltétlenül rezsivédelmi célokra csoportosítottak át, vagyis nem arra költötték el, amire felhatalmazást adott a költségvetési törvény. Erre azért kíváncsiak lennénk, tisztelt államtitkár úr, hogy ez a 300 milliárd forint mégis mire lett elköltve. De nézzük tovább!

A rendvédelmi és közbiztonsági feladatokra a kormány 2023-ban az államháztartási kiadásokhoz viszonyítva 0,7 százalékkal kevesebbet költött, mint 2022-ben. A rendőrség létszáma történelmi mélyponton van, amit azzal igyekeznek elfedni a Belügyminisztériumban, hogy a közalkalmazottakat is állományba vették, így könnyű egy kicsit szépíteni a számokat a statisztikán. A létszámhiány az alacsony fizetésekre vezethető vissza, egy kezdő őrmester a bérminimumot keresi, emiatt a rendőri pálya egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, ami a meglévő személyi állomány óriási leterheltségével jár. Ugyanez vonatkozik a határvadászokra is: idén már a teljes állomány közel negyede hagyta el a pályát.

Álláspontunk szerint éppen itt az ideje, hogy az új gazdasági akciótervben szerepel a megfizethető lakhatás biztosítása. Megállt az idő, ugyanis Magyarországon most is ugyanannyi embert érint a lakhatási szegénység, mint 35 éve, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat adatai szerint 2-3 millió honfitársunkat sújtja.

A Mi Hazánk Mozgalom Budapesten és a megyei jogú városokban egy olyan bérlakásépítési programot indítana az Öböl menti országok befektetésével, melynek keretében a bérlők a bérleti díj megfizetésével évekkel később tulajdonossá válhatnának. Ez egy nagyon jó és érdekes konstrukció lenne. Mielőbbi lépésekre van szükség, mert a magyar fiatalok túlnyomó többsége nem Magyarországon képzeli el a jövőjét.

Összességében a 2023. évi negatív gazdasági folyamatok álláspontunk szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikájára vezethetők vissza. Nem gazdasági semlegességre van szükség, hanem önálló magyar nemzetgazdaságot kell építeni. Köszönöm szépen a figyelmet.