T/8435 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Rendkívül fontosnak tartja a Mi Hazánk Mozgalom azt, hogy az adójukat befizető állampolgárok azért bármilyen szervezet költségvetéséről, ahol azért közpénz kerül elköltésre, kicsit részletesebb információt kapjanak arról, hogy valójában mire is költhetik el ezt a pénzt.

Az előttünk lévő törvényjavaslat alapján a médiahatóság 2023-ban a korábbi évek tartalékával együtt összesen 106,9 milliárd forint bevételből gazdálkodott, amiből csaknem 56 milliárd forint kiadása merült fel, illetve 50,9 milliárd forint tartaléka és kötelezettségvállalással terhelt maradványa keletkezett. Például egyéb működési célú kiadásai között volt felesleges 10 milliárd forintja, amit a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap műsorszórási költségeinek finanszírozására átadott. Bevételeinek legnagyobb hányada, 31 milliárd forint frekvenciadíjakból származott.

A Mi Hazánk Mozgalom a médiát a legerősebb hatalmi ágnak tartja, különös tekintettel a közösségi médiára, ami mára az élet szinte valamennyi területén véleményformáló tényezővé vált. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a médiahatóság és a Médiatanács az éves költségvetéséből megfelelően lássa el feladatát, többek között a kiegyensúlyozottság követelményének médiafelügyeletét.

(15.00)

Ez azonban sajnálatos módon csak a lineáris médiaszolgáltatásokra terjed ki, de a tapasztalat az, hogy a gyakorlatban ez még ott sem érvényesül. Erre példa a Mi Hazánk Mozgalom, a legelhallgatottabb parlamenti párt Magyarországon.

További nagy baj, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló DSA-rendelet hatálybalépésével az EU idén február 17-től az online óriásplatformokon  például Meta és TikTok  és keresőprogramokon, mint a Google, digitális cenzúrát vezetett be. A szabályozás joga az Európai Bizottságot illeti meg, tehát többé nem lehet a magyar jogszabályokat, így például a magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit sem számonkérni. Az Unió mondhatja meg, hogy mi a jogszerű és mi nem a nagy online platformokon. Hozzáteszem, az az Unió, amelynek a vezetése és az irányítása jelenleg erkölcsi mélységbe zuhant. A rendelet végrehajtásával megbízott médiahatóságnak csak annyi a feladata, hogy a Magyarországról érkező panaszokat továbbítsa az ír és a luxemburgi kollégáknak. Ez így nagyon nincs rendjén! Ez baj, mert valójában semmi következménye nincs az intézkedéseinek azért a rengeteg sok pénzért, amit természetesen erre el is költenek.

Tisztelt Képviselőtársak! A politikai befolyásolásban a hagyományos médiának  rádiónak, televíziónak és nyomtatott sajtónak  egyre nagyobb, illetve egyre kevesebb szerepe van. Erre hadd mutassak egy példát. Amíg 2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak nézettsége meghaladta a 3,2 millió főt, addig 2022-re ez a nézőszám megfeleződött, 1,6 millióra esett vissza, a köztévé híradóit manapság pedig alig százezer ember nézi. Nyilván itt szakmai okként fel lehet róni azt, hogy az unalomig nyomott kormánypropaganda nem biztos, hogy mindenkinek bejön. Ezzel szemben Magyarországon 2023-ban már 7,4 millió közösségimédia-felhasználó volt, ez a teljes lakosság mintegy háromnegyede. Tavaly a Facebooknak közel 5,5 millió felhasználója volt, az Instagramnak és a TikToknak nagyjából 2,5 millió.

A demokratikus nyilvánosságot a XXI. században az a veszély fenyegeti, hogy az online óriásplatformok gyakorlatilag azt csinálnak az egyes országok politikai nyilvánosságaival, amit csak akarnak. Az EU a DSA-rendelettel a saját politikai ideológiáját fogja az online platformok felett érvényesíteni, és sajnos nem a nemzetállami érdekeket. Az NMHH-nak igenis rendkívül fontos feladata lenne ezeken a területeken is fellépnie. A jogellenes tartalmakat az online platformok bejelentése alapján kötelesek megvizsgálni, és ha valóban jogellenesnek találják, akkor kötelesek törölni. Súlyos dogmatikai problémát jelent, hogy jogellenesség kérdésében állami szereplők helyett magánszereplők döntenek, nagyon sokszor önkényesen. De mire számíthatunk akkor, ha egy Facebook-moderátor egy bonyolult kérdést átlagosan 30 másodperc alatt dönt el? Nem tudjuk, ki és milyen indokok alapján hozta meg a döntést, nincs írásba fektetve, nincs fellebbezés és nincs független jogorvoslati fórum. Semmi sincs.

A DSA-rendelettel a jogellenes tartalmakkal kapcsolatos döntéshozatal annyiban változik, hogy a platformnak indokolási kötelezettsége van és részt kell vennie peren kívüli vitarendezésben. Viszont sikerült kilobbizniuk az Európai Bizottságnál, hogy a döntés eredménye nem kötelező a felekre nézve. Akkor meg minek bármilyen döntés is? Továbbá a DSA-rendelet nemcsak a jogellenes, hanem a veszélyes tartalmakkal szemben is kötelezettséget ír elő, melynek megítélése nagyon képlékeny. Erre jó példa, hogy az Egyesült Államokban kiszivárgott egy veszélyes személyeket tartalmazó feketelista, amelyen Toroczkai László elnök úr neve is szerepel, amit felháborítónak tartunk, és már többször kifejeztük tiltakozásunkat ellene.

Tisztelt Országgyűlés! A félretájékoztatás kérdése sincs megnyugtatóan rendezve. A Meta le is bukott, hogy a tartalomkínálatot manipulálja. Mark Zuckerberg Facebook-vezér idén augusztusban egy levélben számolt be arról, hogy a Biden-kormányzat nyomására Coviddal kapcsolatos tartalmakat cenzúráztak, továbbá a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányban a Facebook eltitkolta a Hunter Biden-laptopügyet, amivel befolyásolta az akkori elnökválasztás kimenetelét. Augusztusban történt az is, hogy a Telegram vezérigazgatóját, Pavel Durovot letartóztatták Párizsban, és húszéves börtönnel fenyegették meg azért, mert az Európai Bizottság nyomására nem volt hajlandó politikai cenzúrát alkalmazni, és nem ad ki bizonyos információkat az adatokat felhasználókról. Az X tulajdonosa, Elon Musk pedig egy felkérést kapott az Európai Unió részéről, hogy a platformján titokban cenzúrázzon politikai tartalmakat, ellenkező esetben a DSA-rendelet alapján eljárás indul majd ellene és el fogják marasztalni. Ebből is látszik, hogy egyrészt a balliberális globalista diktatúra beavatkozik és cenzúrát gyakorol a közösségi médiában, másrészt a digitális közösségi platformok hogyan tudják befolyásolni a politikát és a választásokat.

De nemcsak az Egyesült Államokban avatkoznak be a választásokba, hanem Magyarországon is, hiszen a politikusok közül egyedüliként a 2019-es EP-kampányban törölték Toroczkai László elnök úr Facebook-oldalát, ráadásul mindenféle indoklás nélkül törölték a 207 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalt, majd később az Instagram-oldalát is. A Szegedi Ítélőtábla négy évvel később meghozott jogerős ítélete alapján elnök úr Instagram-oldalát vissza kellett volna állítani, amit a Meta azóta sem hajtott végre. Mi a konklúzió? Bírósági döntés ide vagy oda, az óriás techcég azt csinál, amit akar, és ehhez ugyancsak asszisztálnak az NMHH dolgozói, illetve intézményei.

Világviszonylatban is példátlan, hogy egy parlamenti párt frakcióvezetőjének a nevét nem lehet leírni vagy a fényképét megosztani a Facebookon. Számos újságírót elnök úr nevének megemlítése miatt ért cenzúra, törölték az oldalukat, vagy különböző korlátozás alá kerültek. Érdekes, ha valami rosszat írnak róla, az időnként ott maradhat a Facebookon, és ez a helyzet 2019 óta folyamatosan fenn is áll.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A közösségi médiaplatformok szempontjából Magyarországon a Facebook gyakorlatilag monopolhelyzetben van. A politikai kommunikáció nagy része a Facebookon keresztül történik, amely ki is használja ezt a hatalmát, ugyanis bizonyos politikusokat és politikai pártokat az algoritmusa által felemel, míg másokat egyszerűen töröl a virtuális világból, vagy jelentősen gyengíti az elérését. 2020-ban azt ígérte a kormány, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter vezetésével bizottságot hoznak létre, amely fel tud lépni a magyar szólásszabadság védelmében a Meta ellen. A kormány azonban a szólásszabadságért vívott harc helyett 2021 februárjában alkut kötött a Meta vezetőivel, melynek értelmében a Facebook 3,8 milliárd forint reklámadót fizetett be a magyar költségvetésbe. Igen ám, csakhogy a Facebook azóta sem fizet egy fillér reklámadót sem a magyar költségvetésbe. A magyarországi hatalmas bevételéhez képest pedig ez a 3,8 milliárd forint valójában aprópénz volt. Azóta a Facebook láthatóan nagyobb szabadságot enged a Fidesznek a platformon, a kormánypárt pedig cserébe minden politikai párt közül a legtöbb pénzt fizeti be hirdetésekre a Metának.

Összességében a közösségi médiában ma már brutálisabb cenzúra megy végbe, mint a legsötétebb kommunista diktatúra idején. A DSA-rendelet pedig nem más, mint ennek az állapotnak a befagyasztása. Álláspontunk szerint olyan szabályozásra van szükség, ami a közösségimédia-tulajdonosokat arra kötelezi, hogy Magyarországon is hozzanak létre telephelyet, elérhetőek legyenek, mert a felhasználók rendkívül nehéz helyzetben és kiszolgáltatott helyzetben vannak abból a szempontból, hogy ezeket az óriás techcégeket nem lehet elérni. A magyar jog szerint is számonkérhetők kell legyenek, mert a magyar állampolgárok adatait is kizárólag magyarországi szervereken kellene tárolják. Amíg ez nem lesz így, addig az NMHH is csak fut a történetek után, mindenféle komoly ráhatás nélkül, és mindez komoly költségvetési forrás felemésztésével történik, ami így kidobott pénz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)