T/9894 Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése, ami a gazdasági semlegesség alapjára épül. Miniszterelnök úr szerint a gazdasági semlegesség politikájának első és talán legfontosabb eleme, hogy Magyarországnak a 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedési tartományban kell hosszabb távon helyet foglalnia, magasan az EU-s átlag fölött.

Ebből is látszik, hogy hiába az  idézőjelben  új gazdaságpolitika elnevezés, a kormány ugyanazt fogja csinálni, mint eddig: a politikai túlélés érdekében a GDP-t növeli bármi áron, miközben önálló magyar nemzetgazdaság felépítése helyett még inkább függővé teszi az országot. A kormány 2025-re 3,4 százalékos GDP-bővüléssel számol, amihez a háztartások fogyasztásának és a beruházásoknak a növekedése egyaránt hozzájárul. Érdekes módon a 2024-es költségvetésben szinte szó szerint ugyanezt írták. A 2024. évi költségvetési törvényben 4 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, amit a háztartások fogyasztásának, a beruházásoknak és az exportnak a bővülésétől vártak. Ehhez képest a Pénzügyminisztérium a költségvetés akkori elfogadása után két hónappal lefelé módosította a növekedési várakozását, jelenleg pedig a 2024-es évre a kormány maga is 0,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.

Magyarország gazdasági szerkezetét a beruházási politika igazítja. Külföldi transzferekből élünk, nincs saját organikus gazdaságunk, sajnos úgynevezett gyarmati gazdaságszerkezetünk van. A kormány energiaigényes és anyagigényes gazdaságot alakított ki, miközben az országnak egyik sincs. Ezzel növeljük a függőségünket. A magyar gazdaság autóiparra és kapcsolódó tevékenységként akkumulátorgyártásra épül, miközben ezek a leginkább válságnak kitett ágazatok.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány óriási gazdasági és politikai kockázatot vállalt azzal, hogy Magyarországot akkumulátorgyár-nagyhatalommá akarja tenni. 2017 óta nagyságrendileg 8000 milliárd forint akkumulátorgyár- és 3000 milliárd forint elektromosautógyár-beruházást jelentettek be, ami összesen 11 000 milliárd forint beruházást jelent. A kormány kockázatvállalása azonban nem jött be. Tavaly a GDP 0,9 százalékkal csökkent, idén a harmadik negyedévben pedig a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, és ismét technikai recesszióba kerültünk. Akkumulátorgyár ide vagy oda, a növekedést nem hozta magával.

A GDP csökkenésében a fogyasztás és a beruházások visszaesése mellett kiemelt szerepet játszik a feldolgozóipar és különösen az autó- és akkumulátoripar gyengélkedése, amit a német autóiparnak való jelentős kitettségünk okoz. Szeptemberben a német feldolgozóipari termelés az előző havihoz képest 2,5 százalékkal esett vissza. Elemzői várakozások szerint Németország GDP-növekedése 2025-ben mindössze 0,6 százalék lehet, ami jelentős visszaesés a korábban prognosztizált 1,2 százalékhoz képest. Németország gyenge konjunkturális helyzete az erőteljes gazdasági függés miatt baljós előjel lehet Magyarország számára, különös tekintettel arra, hogy Donald Trump védővámokkal akarja lenyomni a német autóipart az Egyesült Államokban.

(Folytatás 130/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2024. november 27. szerda 130/2. szám

Országgyűlési Napló

A gyenge ipari teljesítményt szeretné a kormány keleti kapcsolatokkal kompenzálni. A gazdasági semlegesség politikája tulajdonképpen arról szól, hogy mindenkivel kereskedni kell annak érdekében, hogy Magyarország legyen a nyugati és keleti világ gazdaságának találkozóhelye. Álláspontunk szerint azonban a gazdasági semlegesség annyit jelent a magyar emberek számára, hogy már nemcsak a nyugati multiktól fogunk függeni, hanem a keletiektől is. Sajnos a kormány ipari szemétteleppé zülleszti az országot, és tízezrével ömlenek ránk a más kultúrájú vendégmunkások. A gazdasági semlegesség semmit sem ér, ha nem teremtjük meg a magyar önellátás és függetlenség alapjait, mert mindig a magyar érdek az első. Ebből semmit sem lehet engedni. A Mi Hazánk Mozgalomnak mindenképpen a magyar érdek minden előtt.

Tisztelt Ház! Nagy Márton miniszter úr tavaly azt nyilatkozta, hogy 2030 után az uniós pénzeket teljesen ki lehet váltani külföldi működőtőke-beruházásokkal, például akkumulátorgyárakkal. Álláspontja szerint a működő tőke beáramlásának a beruházások ötödét meg kell haladnia. A sors fintora azonban, hogy annak idején a működőtőke-beruházások felélénkülését pont az uniós csatlakozástól várták. Nemhiába szerepelt a csatlakozási feltételek között, hogy olcsó munkaerőt biztosítunk a német összeszerelő műhelyek számára. Itt azért szeretném mindenképpen megjegyezni, hogy azt a gondolkodásmódot, hogy olcsó munkaerőként áruljuk az értékes magyar munkaerőt, nagyon gyorsan és örökre ki kellene verni mindenki fejéből.

Az sem véletlen, hogy a külföldi székhelyű és tulajdonú nemzetközi nagyvállalatok támogatására szolgáló úgynevezett beruházásösztönzési célelőirányzatot még a csatlakozás előtt, 2003-ban létrehozták. Ennek célja a működőtőke-beáramlás elősegítése a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében, aminek az lett a súlyos következménye, hogy a profit folyamatosan kiáramlik az országból.

Tisztelt Ház! Magyarország borsos árat fizet a beruházásokért. Az EU-ban GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet a gazdaság ösztönzésére, ami 10,5 százalék. Emellett a magyar állam a beruházások költségének több mint 10 százalékát magára is vállalja. Ebben benne van az állami támogatás, adó- és K+F-kedvezmények, állami infrastruktúra-fejlesztések, energia- és vízellátás, valamint a külföldi munkaerő-kölcsönzés alaplogisztikája. Ha Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz, Lantos Csaba miniszter úr szerint a hazai áramfogyasztás 2030-ra évi 44 terawattóráról 68 terawattórára nő, vagyis annyival, mint a működő paksi erőmű éves termelése.

A 2025-ös költségvetésben 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány, ami jóval nagyobb, mint az utóbbi hetekben megjelent piaci előrejelzések. Optimizmusát arra alapozza a kormány, hogy jövőre egyszerre nyitja meg kapuit Debrecenben a BMW új gyára és Szegeden a kínai autógyártó óriás. Csak szeretném jelezni, hogy ettől még nem önellátóak leszünk, hanem kiszolgáltatottak. A multinacionális vállalatok államilag támogatott beruházásai tehát a GDP-t csak papíron növelik meg. Egy vállalat az ország GDP-jéhez az adózás előtti eredményével, a gépek, berendezések amortizációjával és a munkaerőköltséggel járul hozzá.

(17.50)

Valójában azonban a realizált profitot kiviszik az országból, a gépeket eleve külföldön veszik meg, a béreket pedig a külföldi vendégmunkások nem Magyarországon költik el. A működő tőke a hiány finanszírozásában egyszeri hatásként jelentkezik, a multik azonban évente GDP-arányosan 6-7 százalék profitot vonnak ki az országból, ami a folyó fizetési mérleget rontja  nemhiába tűzte ki célul Nagy Márton miniszter úr, hogy a profitot bent kell tartani az országban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Mi Hazánk Mozgalom nem ért egyet azzal sem, hogy a kormány gazdaságpolitikája a nemzeti vagyon gazdaságon kívüli másik elemét, a természeti környezetet egyáltalán nem veszi figyelembe, amelynek legfontosabb tényezői a termőföld és a vízkészlet. A környezetszennyezést és az egészségi problémákat okozó ipari termelés növeli a GDP-t, de a társadalmi jóléthez, a magyar emberek életminőségének javulásához aligha járul hozzá.

Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozással kiváló minőségű termőföldeket betonoznak le, stratégiai ágazatnak az élelmiszeripar helyett az akkugyártást tekintik, ami meggondolatlan gazdasági viselkedés, és ezekkel a döntésekkel a szűkös hazai költségvetési forrásból külföldi érdekeket szolgálnak ki ráadásul, amelyek beruházásaikkal folyamatosan csökkentik a nemzeti vagyont, és gyarmati sorba taszítanak bennünket, nem beszélve arról, hogy a beruházások jó része hitelből, méghozzá kínai hitelből épül. Ez azért nagyon lényeges kérdés, mert Magyarországon az államháztartás hiánya pillanatnyilag a második legmagasabb az Európai Unióban.

A magyar költségvetési hiány 2023-ban 6,7 százalék volt. A 2024. évi költségvetésben a hiány eredetileg ugyan 2,9 százalékra volt betervezve, a kormány a GDP 4,5 százalékára emelte a hiánycélt, ami nem került átvezetésre a költségvetési törvényben, de ez várhatóan GDP-arányosan 5 százalék közelében lehet valójában.

A 2025. évi költségvetésitörvény-javaslat a GDP-arányos hiánycélt 3,7 százalékban határozza meg, ezzel szemben a hazai szabályrendszer 3 százalékos hiánykritériumot ír elő, erre a Költségvetési Tanács ugyan felhívta a figyelmet, de a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 100 milliárdos tartalék szerepel, ezzel szemben a hatályos szabályok 220 milliárdos értéket írnak elő. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány mindkét szabály módosítását kezdeményezni fogja úgy, hogy az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatálybalépése előtt elfogadja, annak ellenére, hogy a módosítást a Költségvetési Tanács nem tartja célszerűnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ez egy fura, sőt, sajátos pénzügyi fegyelem, mert ha valamit nem tudunk teljesíteni, akkor hozzáigazítjuk a szabályokat. Nyilván kétharmaddal ezt meg lehet csinálni  de akkor minek a költségvetés?

A Mi Hazánk Mozgalom rendkívül aggályosnak tartja, hogy az államháztartási hiányt adóssággal finanszírozzák. A 2025. évi költségvetésitörvény-javaslat szerint az államadósság-mutató a 2024. év végére várható 73,2 százalékról 72,6 százalékra csökken, a Költségvetési Tanács szerint azonban kockázatot hordoz, hogy a központi adósság devizaaránya megközelíti a 30 százalékos értéket, érdemben növelve az adósság árfolyam-érzékenységét.

A forint/euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az adósságrátára. A tervezet 397,5 forintos euróárfolyammal számol, ami aligha lesz tartható, ha csak a mai euró/forint árfolyamot is tekintjük. Sajnos amíg a 2022. év végén 1960 milliárd forint volt a devizaállomány, addig ez az összeg idén szeptember 30-án 3280 milliárd forintra, 70 százalékkal emelkedett.

A tervezettnél sokkal nagyobb hiányt leginkább az magyarázza, hogy a kamatkiadásokra rettentő sokat kell költenie az államnak. A kamatfizetés 2023-ban a GDP 4,7 százalékát tette ki, vagyis a kormány GDP-arányosan többet költött kamatokra, mint az egészségügyre; Banai államtitkár úrtól hallottuk pár órával ezelőtt, hogy így is 330 milliárddal több kiadással számolnak az egészségügy területén.

Továbbá idén kell a nagy infláció idején kibocsátott állampapír után a sok kamatot megfizetni az államnak, például csak októberben 587 milliárd forint ment el erre. Idén összesen már 3198 milliárd forint kamatkiadásnál tartunk, ez 899 milliárddal több, mint tavaly ilyenkor. A felsorolt kockázatok miatt a hitelminősítők nemrég éppenhogy a beruházásra ajánlott szintre minősítették Magyarországot; mondjuk, az alatt már csak az úgynevezett bóvlikötvények vannak; azért ez nem jó hír.

A kormány szerint az új gazdaságpolitikai akcióterv is hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el. Ehhez célul tűzték ki a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb körének, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások, a kkv-k bevonását a konjunktúra helyreállításába. Itt engedjenek meg egy példát, amit a költségvetésből ragadtam ki egy kicsit elrettentő példaként, ugyanis egy olyan példát vettem ki a költségvetésből, ami érinti a kkv-szektort és egyben az egészségügyet, ez pedig a gyógyászati segédeszközök területe.

A 2025-ös költségvetés gyógyászatisegédeszköz-támogatása nagyon lecsökkent, ugyanis a 2024. évi 24 milliárd forintos keretet a 2025-ös évre 16 milliárd forintban javasolták meghatározni. Ez teljesen ellehetetleníti az egyedi ortetikai, protetikai és ortopédiai cipők területén tevékenykedő kkv-kat, ráadásul úgy, hogy az elmúlt húsz évben még egyszer sem került sor ártárgyalásra, amit nagyon szerettek volna az ebben az ágazatban dolgozók elérni a szaktárca területén. Félő, hogy ha ez a tendencia marad, veszélybe kerül a betegek biztonságos ellátása gyógyászatisegédeszköz-területen.

Ez egy olyan példa, ami egyben érinti a kkv-kat és az abban a szektorban dolgozókat, illetve magukat az embereket is, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek, és ezt például lecsökkentették. Minimum az lett volna várható, hogy ezt növeljék, nemhogy lecsökkentsék. Ennek, gondolom, üzenetértéke van, ezért is választottam ki ezt a példát a költségvetésből.

Beszédes, hogy a kormány a 21 pontos gazdasági akciótervét olyan intézkedésekkel rakta tele, amelyek költségeit nem az államkasszának, hanem a lakosságnak – nyugdíj-megtakarítások, SZÉP-kártya  és a bankoknak  kamatplafon  kell majd megfizetniük. Azt pedig azért jól tudjuk, illúzióink ne legyenek, tapasztalatunk is van arról, hogy amit a bankoknak meg kell fizetni, azt előbb-utóbb a legvégén így is, úgy is a dolgos emberek fizetik meg.

Az akcióterv legfontosabb üzenete az egymillió forintos átlagbér és az ezereurós minimálbér, ezek elérését 2028-ra tűzték ki. A béremelés alapja szintén a gazdasági növekedés, ehhez az szükséges, hogy a következő három évben az átlagbérek éves átlagban 10-11 százalékkal emelkedjenek, és a GDP legalább évi 6 százalékkal nőjön. Vagyis a kormánynak ezért is szüksége van a 6 százalékos GDP-növekedésre.

Bár november 21-én megszületett a hároméves megállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között, ha pedig a tervezettnél alacsonyabb a gazdasági növekedés, vagy másképp alakul az infláció, újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, ez azért megvan, ez azért szerepel ebben a megállapodásban. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége jelezte, hogy az elmúlt két év gazdasági fejleményei tükrében ambiciózusnak tartja a bérmegállapodást, főleg azért, mert az elmúlt két évben így is havonta ezer társas vállalkozás szűnik meg, 23-24 ezerrel van kevesebb cég, mint két éve. Ha ez felgyorsul, az már nagyon komolyan veszélyezteti a foglalkoztatást Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbér-emeléssel. Az elmúlt évtizedben a környező országok közül a munkatermelékenység Magyarországon nőtt a legkevésbé, ami azt jelenti, hogy a dolgozók nem dolgoznak hatékonyan egy munkaóra alatt, kevés a hozzáadott érték, amit elő tudnak állítani. Ha a termelékenységi szint nem emelkedik egy országban, akkor hosszú távon nem nagyon lehet gazdasági növekedést várni.

A Covid miatt bekövetkezett gazdasági visszaesést az állam az építőipari megrendelések felpörgetésével  például CSOK, babaváró, lakásfelújítási támogatás  akarta ellensúlyozni, ami megnövelte a keresletet.

(18.00)

Áruhiány következett be, az építőanyagárak elszálltak, a Tüzép-telepek óriási haszonra tettek szert. Ennek ellenére a Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálata az építőanyagok tekintetében versenyproblémát nem tárt fel, ami  úgy gondoljuk  égbekiáltó mellélövés, nyilván szándékosan.

A választási költekezés 2022 első félévében még kitartott, a második félévtől azonban a beruházási lendület elapadt, sem az államnak, sem az embereknek nem maradt pénze. A lakossági beruházások a magas hitelkamatok, az állami beruházások pedig az uniós pénzek hiánya miatt maradtak el. Tavaly a beruházások hozzáadott értéke a 2022. évhez képest 8,7 százalékkal, az építőipari 5,6 százalékkal mérséklődött. A beruházásokat nagyban hátráltatta, hogy a kormány előszeretettel belenyúl adókkal a vállalati életbe, ami a beruházások kockázati prémiumát jelentősen megnövelte.

Mostanra az építőipar már mélyen a Covid-válság előtti szint alatt teljesít. A KSH adatai szerint Budapesten idén szeptember végéig 3391 új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami éves szinten 33,5 százalékos visszaesés. Tavaly ugyanekkor 5101, 2022-ben pedig 8200 volt az új engedélyek száma. Ez egy tényszerű valóság, ami azért elszomorító.

Álláspontunk szerint éppen itt az ideje, hogy az új gazdasági akciótervben szerepel a megfizethető lakhatás biztosítása, megállt az idő ugyanis Magyarországon, most is annyi embert érint a lakhatási szegénység, mint 35 éve. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat adatai szerint 2-3 millió honfitársunkat sújtja. (Az elnök csenget.) A kormány által használt lakáspolitikai eszközöket a lakhatási szegénységben érintett csoportok jellemzően csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudják igénybe venni. Köszönöm a türelmét, elnök úr. Köszönöm szépen.