T/10013 A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosításáról
26.08.09, vezérszónoki felszólalás
SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom a hibrid energiapolitikát támogatja, ezt többször elmondtuk már, amely a megújuló energiára, a zöldenergiára és a hagyományos energiaforrásokra, így a nukleáris energiára is támaszkodik. Azt gondoljuk tehát, hogy az országnak szüksége van atomerőművekre, és ezért a Paks II. megépítését is az első pillanattól kezdve támogattuk.
Elfogadhatatlannak tartjuk azonban azt, hogy a kormány szinte minden, a Paks II.-vel kapcsolatos információt titkosított. A Paksi Atomerőmű meglévő négy blokkja tervezett üzemidő-meghosszabbításáról szóló határozati javaslatot 2022. év végén a Mi Hazánk Mozgalom azzal a feltétellel támogatta, hogy a nukleáris biztonság nem kerül veszélybe, továbbá nyitottságot és transzparenciát kértünk a kormánytól Paks II.-vel kapcsolatban, ami a mai napig nem történt meg. Erre az atomenergiáról szóló törvény módosításával kapcsolatos idén októberi felszólalásomban ismét felhívtam a figyelmet; azóta sem történt ez irányban semmi.
Ehhez képest az előttünk fekvő pár oldalas törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az elmúlt tíz évben bekövetkezett változásokat érvényesítsék a Paks II.-beruházás szerződésében, vagyis emelkedjen a kivitelezési ár. Hozzáteszem: arról a 12,5 milliárd eurós beruházási értékről van szó, ami a Paks II. projekt honlapja szerint nem emelkedhet, attól eltérni nem lehet, hiszen Paks II. megvalósítására kulcsrakész, fix áras szerződést kötöttek annak idején a fővállalkozóval.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat kibővíti a Paks II.-beruházás megalapozásáról szóló 2015. évi VII. törvény preambulumát azzal, hogy annyira fontos a kormánynak a beruházás energiaszuverenitási, fenntarthatósági és ellátásbiztonsági szempontok miatt, hogy ez felülírja a menet közben felmerült egyéb gazdasági, költségvetési, geopolitikai szempontokat, amelyek késleltették és drágították a projektet. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy fontosabb maga a beruházás, mint az, hogy mennyibe kerül.
A beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint annak az esetleges módosult feltételekkel történő befejezése, mondjuk, ez már a napnál is világosabb. Mindezek után a törvényjavaslat kiegészíti az eredeti törvényt azzal, hogy a szerződés létrejöttének napjától számított 10 év letelte után a kormány felhatalmazása esetén a beruházás megrendelője, a Paks II. Zrt., az orosz fővállalkozó Roszatommal egyeztetve, az eredeti fővállalkozási szerződés tartalmától függetlenül növelheti a kivitelezési árat, vagy megváltoztathat egyéb paramétereket. A paksi bővítés szerződése 2015. március 27-én lépett hatályba, tehát 2025. március 27‑e után bármikor belenyúlhatnak a szerződésbe, amelyet már eddig is többször módosítottak. Ezt aggályosnak tartjuk.
A kormány már évek óta igyekszik változtatni az eredeti feltételeken, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a beruházás igen jelentős csúszásban van. 2014 januárjában jelentették be, hogy a kormány orosz állami hitelből az orosz állami Roszatommal két új blokkot építtet Paksra, amelyek a meglévő paksi atomblokkok jelenlegi, 2000 megawattos teljesítményét 4600 megawattra emelik. Akkor az volt az ígéret, hogy 2023-ban az első blokk már áramot fog termelni. A hitelszerződést úgy kötötték, hogy a magyaroknak a két blokk üzembe helyezése után, de legkésőbb 2026-ban kell kezdeniük a törlesztést, azaz az volt a hivatalosan is deklarált terv, hogy 2026-ban már mindkét új blokk működni fog.
A késés egyik oka az volt, hogy az Európai Bizottság több elemében is vizsgálta a beruházás terveit, de 2016 novemberében az utolsó eljárás is lezárult. Ezt követően 2016 végétől 2020 közepéig a kivitelező Roszatomra kellett várni, hogy leadja az új blokk terveit. Végül 2020 nyarának közepén kapta meg az Országos Atomenergia Hivatal a terveket. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy 2023-ra biztosan nem lesz készen egyetlen új atomerőművi blokk sem Pakson, de még ahhoz is elképesztően feszes munka kellene, hogy 2026-ra bármi is elkészülhessen.
(9.10)
Mivel csúszásban volt a projekt, 2021 nyarán átszabták a projekt finanszírozását, melynek értelmében a kormány ráér majd később elkezdeni a tőke törlesztését. Eredetileg ezt 2026-ban kellett volna elkezdeni, a módosítás értelmében azonban elég lesz 2031-ben, de változatlanul 2046-ig kell majd visszafizetni. Vagyis hiába járultak hozzá az oroszok ahhoz, hogy később kezdődjön a törlesztés, a futamidő 21 évről 16 évre csökkent. Ha pedig jövőre megemelik a beruházás árát, akkor még az eddigieknél is nagyobb terhet jelenthet a törlesztés a magyar államnak, hiszen már az elmúlt tíz év inflációja is jelentős költségnövekedést okozna. Emellett a romló forint már önmagában is drágítja a projekt értékét, ugyanis a szerződés hatálybalépésének napján, tehát 2015. március 27-én egy euró még csak 300 forintba került, most pedig, mint tudjuk, már 400 forint fölött van bőven. Vagyis a forint leértékelődése automatikusan 36 százalékkal drágítja majd a projektet jelen pillanatban, ha pedig az eltelt időszak inflációját is alapul vesszük, az további csaknem 60 százalékos drágulást hozhat.
A projekt tervezett átadásának időpontját Lantos Csaba miniszter úr februárban már 2032-ben határozta meg. Idén augusztus 21-én a projekt fővállalkozója, a Roszatom megkezdte Pakson az új blokkok kivitelezési szakaszának munkálatait. A Roszatom vezérigazgatójának nyilatkozata szerint pedig 2025. február közepén sor kerül az első betonöntésre az 5. blokk alatt. Ekkortól válik ugyanis hivatalosan majd építés alatt állóvá a projekt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség besorolása szerint.
Végső soron a Paks II. szerződésének módosítását az a körülmény tette szükségessé, hogy az elmúlt évek során sem az orosz fővállalkozó, sem a magyar megrendelő nem bizonyult képesnek a hazai és az uniós előírásoknak megfelelő terveket letenni a hatóság asztalára, ellenben az elmúlt tíz év negatív gazdasági hatásai hatványozottan fognak megjelenni a projekt összköltségében. Összességében tehát a kormány a Paks II. projekt indulásának tizedik évfordulóján, jövőre súlyos milliárdokkal fog fizetni a késedelemért a magyar adófizetők pénzéből.
Végül: a Mi Hazánk Mozgalom, ahogy már említettem, támogatni fogja a javaslatot, de továbbra is kérjük a nyitottságot és a transzparenciát, mert a kormány szinte minden Paks II.-vel kapcsolatos információt titkosított. Köszönöm szépen.