T/11418 Energetikai tárgyú törvények módosításáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom minden törvényjavaslatot alaposan áttekint, és így történt ez az előttünk fekvő energetikai tárgyú javaslatcsomag esetében is, ami alapvetően európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésére irányul.

(15.00)

Célja a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésének támogatása, a megújuló hidrogén elterjedéséhez szükséges szállítási infrastruktúra kiépítése, továbbá a földgázpiacot sújtó gazdasági bűncselekmények ellen való fellépés és a földgázpiaci ügyletek nyomonkövethetőségének erősítése.

Tisztelt Országgyűlés! Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat vitája során korábban már jeleztem, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem tartja helyénvalónak, hogy az Európai Unióban az energiapolitikát kritikátlanul a klímapolitikának rendelik alá. Példátlan mértékben épülnek szélerőmű- és naperőmű-kapacitások, teljesítményük azonban időjárástól függően változik, ezért szükség van kisegítő erőművekre is. Ennek ellenére a fosszilis energiahordozók kiszorítása érdekében ‑ látjuk ‑ sorra kapcsolják le az atomerőműveket egyes országokban, valamint a feketeszén- és barnaszén-tüzelésű erőműveket.

A Mi Hazánk Mozgalom többször hangsúlyozta már, hogy a hibrid energiapolitikát támogatja, melyben ugyanúgy helye van az atomenergiának, mint a megújuló energiaforrásoknak. Az energiafüggetlenség elérése a cél, mivel a túlzottan nagy mértékű importunk jelentős kockázatokkal jár.

Gazdasági szempontból hibának tartjuk, hogy az ország legolcsóbb áramát adó létesítményét, a Paksi Atomerőmű termelését fogják vissza azért, hogy ez idő alatt a gyakran jó minőségű termőföldekre épült ipari napelemparkok onthassák az áramot. Amikor nagyon süt a nap, és a Paksi Atomerőmű leállítása sem segít, a kormány a felesleges áramot szlovák és osztrák cégeknek exportálja, ami önmagában nem lenne gond. A múltkor a felszólalásomat követően államtitkár úr még meg is jegyezte, hogy az miért baj, ha a felesleget eladjuk ‑ egyáltalán nem baj, sőt az egy normális dolog, hogy ha van feleslegünk, akkor azt adjuk el. De az már aggályos, hogy kevesebbért adjuk el, mint amennyibe kerül az előállítása, kvázi még mi fizetünk azért, hogy továbbadjuk ‑ ezt kellene egy kicsit átgondolni.

Ráadásul még itt kell megemlítenem azt is, hogy havi 210 kilowattóra átlagfogyasztás alatt 36 forintot, afelett 70 forintot vernek a lakosság nyakába, miközben az áramot kilowattóránként 11-12 forintért megtermeli a Paksi Atomerőmű. Úgy gondolom, tisztelt államtitkár úr, hogy az árképzésről is érdemes lenne egy külön erős vitát folytatni.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Amíg a hazai áramtőzsdén az energiát kilowattóránként átlagosan 15 forintért értékesítik, a napelemparkok üzemeltetőinek az adófizetők pénzéből 40-45 forintot fizetnek, vagyis kilowattóránként 25-30 forint felárat könyvelhetnek el. Az ipari felhasználók 2023-ban 35,1 milliárd forintot, 2024-ben a sokszorosát, már 144,3 milliárd forintot fizettek meg a megújulóenergia-termelők részére. Álláspontunk szerint a napenergia termelésével foglalkozó NER baráti kört egy fikarcnyit sem érdekli az éghajlat és a szén-dioxid-kibocsátás, csak az extraprofitért aggódnak.

Ami pedig az orosz gáztól való függőségünket illeti, miniszterelnök úr a 2022-es választások előtt azt ígérte a magyar családok számára, hogy a rezsicsökkentést az olcsó orosz gáz segítségével fogja majd megvédeni, melynek feltételeit az oroszokkal 2021. októberben évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítására megkötött hosszú távú megállapodás biztosítja. Ehhez képest 2022 júliusában a rezsicsökkentés korlátozásáról döntött, 2022. október végén pedig kénytelen volt elismerni, hogy az oroszokkal megkötött gázszerződés ára az európai tőzsdei árakhoz, mégpedig a holland TTF gáztőzsde áraihoz igazodik, és Brüsszelt okolta azért, hogy az oroszokkal nem lehetett fix áras szerződést kötni.

A miniszterelnök úr Vlagyimir Putyin orosz elnökkel 2022. február 1-jén megtartott közös sajtótájékoztatóján azt is kijelentette: nagyon közel kerültek a megállapodáshoz, hogy egymilliárd köbméterrel több legyen az éves garantált orosz gáz Magyarországon. Ez a megállapodás akkor minden bizonnyal nem jött létre, mert a 2022. július 13-án kihirdetett energetikai veszélyhelyzeti intézkedések között szerepelt 700 millió köbméter pótlólagos gáz beszerzése. A holland TTF tőzsdei jegyzések 2022. júniustól meredeken emelkedni kezdtek, és augusztusban tetőztek, amikor megawattóránként 340 eurót kellett fizetni a gázért. Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy a brüsszeli gázalku előírta a tagállamok számára, hogy 2022. október 1-jéig a gáztárolókat legalább az előző ötévi átlagos gázfogyasztás 35 százalékáig töltsék fel, ami a földgáz iránti keresletet és az árakat nyilván akkor sikeresen megnövelte sajnos.

A különleges földgázkészlet létrehozásáról a kormány 2022. július 21-én döntött, amely szerint a vásárlást 1,85 milliárd eurónyi hitelből finanszírozták. A 700 millió köbméter gáz beszerzése nagyjából 740 milliárd forintba került, ami köbméterenként ezer forint feletti árat jelent, miközben a holland TTF gáztőzsdén idén a legmagasabb ár is csak 250 forint/köbméter volt. Mivel a jogszabályi kötelezettség alapján a különleges földgázkészlet beszerzési ár alatt nem értékesíthető, a kormány nem nyúl hozzá, különben nagyságrendileg 500-600 milliárd forintos pénzügyi veszteséget kellene realizálnia. Legutóbbi felszólalásom során szintén erről említést tettem. Erre államtitkár úr részéről olyan válasz jött, hogy mások a piaci és a biztonság szempontjából megtett intézkedések. Ez rendben van, csak akkor sem úgy kell beszerezni és megvásárolni az árut, amikor éppen a legmagasabb az ár.

Tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg az orosz gáz szállítása kizárólag a Török Áramlaton keresztül történik. Kérdésként merül fel ebben az esetben, hogy miért nem állapodtak meg 2022. februárban a plusz egymilliárd köbméter gáz beszerzéséről, és miért vártak a stratégiai földgázkészlet beszerzésével a betárolási időszakig, amikor köztudottan magasak voltak az árak, amit már említettem. Az energiahivatal adatai alapján a gáztárolókban 2022. júniusban az előző évekhez képest feleannyi gáz volt, ezért még az is érthetetlen, hogy akkor miért adtak el 500 millió köbméter gázt Szerbiának.

Tisztelt Képviselőtársak! Egyetértünk a törvényjavaslat azon céljával, hogy fel kell lépni a földgázpiacot sújtó gazdasági bűncselekményekkel szemben, javasoljuk azonban, hogy ne csak a kisfogyasztókra koncentráljanak, hanem vizsgálódjanak például a MOL és a Gazprom által alapított Panrusgáz Zrt. ügyletei körül is ‑ érdemes lenne. A régi orosz gázszerződés esetében ez a cég végezte a földgáz értékesítését 1994-től egészen 2021. október 1-jéig, az új orosz gázszerződés aláírásáig. Nézzük: 2022. január 1-jével jogutód nélkül megszűnt, de még előtte, 2020-ban is 4,2 milliárd köbméter gázt adott el, árbevétele akkor 161 milliárd forint volt, 2021-ben csaknem 300 milliárd forint volt. Ez, tisztelt államtitkár úr, kidobott pénz, mert ez egy közvetítői költség, mondhatni, hogy egy közvetítői szolgáltatás volt. Ez a közvetítői szerep azért is érdekes, mert 2012 végétől 2021. januárig az MVM az egyetemes szolgáltatáshoz annyira olcsón jutott orosz gázhoz, hogy a gázszámlákon megjelenő rezsicsökkentett ár is magasabb volt, mint a piaci ár, tehát a lakosságot már ekkor is éveken át félrevezették. Ha már úgyis annyira érdekli a kormányt az árrés, nem ártana az orosz gáz esetében is tudni, hogy mi történt ezekkel az árkülönbözetekkel.

Tisztelt Országgyűlés! A hazai földgázkitermelés a fogyasztás mindössze 15 százalékát fedezi, és a fennmaradót orosz gáz biztosítja. Egyetértünk azzal, hogy csökkenteni kell az orosz gáztól való függőségünket, amit a kormány elsősorban hazai kitermelésű földgázzal, földhővel és biogázzal érne el. Az utóbbival kapcsolatban nagy kérdés, hogy lesz‑e elég alapanyag, illetve mennyiért lehet előállítani egy kilowattóra energiát. Szeged határában 2012-ben adták át a Zöldforrás Energia Kft. biogázerőművét. Az üzem működése a kezdetektől fogva veszteséges az egyik fő alapanyag, a silókukorica magas bekerülési költsége miatt.

Nézzük a hidrogénstratégiát! A kormány hidrogénstratégiáját illetően az az álláspontunk, hogy a zöldhisztéria részét képezi, és a szereplők pontosan tudják, hogy a hidrogén a mai viszonyok között életképtelen. Az Egyesült Királyságban a zöldhidrogén a brit gázár 7-szeresébe és, tisztelt képviselőtársaim, az amerikai gázár 23-szorosába kerül.

(15.10)

A hidrogén előállítási költsége viszonylag magas a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest. A hidrogéngáz erősen gyúlékony, és nagy nyomás alatt vagy folyékony formában kell tárolni, ami kihívást jelent a tárolás szempontjából. A hidrogéntechnológia egy kényszer szülte energiatárolási mód a Mi Hazánk Mozgalom szerint, amit a túl sok napenergia miatt hoztak létre, de a hátrányai nagyobbak az előnyeinél. A hidrogén csővezetékes szállítási és töltőhálózati infrastruktúrájának kiépítése aránytalanul drága, ezért a Mi Hazánk Mozgalom ezt zsákutcának tartja.

Összességében: az energiaellátásban prioritást az atomenergiának, a geotermiának, a vízenergiának és a hulladékhasznosításnak kell adni. Hiányoljuk azt, hogy a törvényjavaslat a megújulóenergia-források között nem foglalkozik például a geotermikus energiával, pedig kifejezett kormányzati szándék van, vagy kérdezem államtitkár urat, hogy volt‑e ez a szándék, hogy 1,2 milliárd köbméter földgázt geotermiával váltanának ki, ami az éves hőfogyasztásunk 14 százaléka.

Hangsúlyozzuk továbbá, hogy biztonságunk és szuverenitásunk érdekében fel kell készülnünk a fosszilis energiahordozók környezetbarát hasznosítására. Magyarországon csak fosszilis energiaforrásokból rendelkezünk elegendő tartalékkal, ami akkor is igaz, ha a megújulóenergia-forrásaink jelenlegi 13 százalékos részesedését 5-10 éven belül megkétszerezzük.

Kérem, tisztelt államtitkár úr, engedje meg, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatosan csak annyi megjegyzést tennék, és ez azért sok mindent elárul, a törvénymódosítási javaslatban erre utaló vagy ezt javító megoldást nem találunk, hogy például nagyon sok panasz érkezik a lakosság és kisvállalkozók részéről is a Mi Hazánk Mozgalomhoz, és meg is mutatták, hogy az MVM például egy 4 ezer forintos számlára 16 ezer forintos úgynevezett behajtási költségátalányt számít fel egynapos fizetési késés miatt. Tehát ha fogyasztóvédelemről beszélünk, akkor erre is elég erősen oda kellene figyelni. Köszönöm szépen a figyelmet.