I/11649 Miért hagyták cserben a halászokat?

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Örülök, hogy öntől kaphatok majd választ, ugyanis a Mi Hazánk Mozgalom az ökológiai halászat helyzete miatt március 25-én egyeztető fórumot hívott össze, amelyre a lassan tíz éve megszüntetett halászati szakma egykori képviselőin kívül miniszter urat, a MOHOSZ elnökét, főigazgatóját, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét és a jövő nemzedékek szószólóját is meghívtuk. A megbeszélésen a felsorolt vezetők közül egyedül a szószóló úr két munkatársa vett részt, amit ezúton is köszönök szépen. Miniszter úr hivatali programja miatt ugyan nem tudott jelen lenni, de a többiek a meghívóra még csak vissza sem jeleztek, pedig a természetes vizeink őshonos halfaunájának helyreállítása mára már kulcskérdéssé vált.

A probléma oka, hogy 2016-ban annak ellenére szüntették meg a természetes vízi kereskedelmi célú halászatot, hogy az inváziós halfajok halászatához szükség van rájuk. Ezt a feladatot a magyar államtól forrásbiztosítás mellett a MOHOSZ vállalta át, amit döntően horgászszervezetei útján gyakorol. Valójában azonban halgazdálkodás helyett kereskedelmi haltelepítések történnek. 2016 óta nagyságrendileg 200 tonna busa nem került kifogásra, ami mostanában óriási problémákat okoz. Ennek ez a következménye. A kereskedelmi halászatot a halállomány védelmére hivatkozva tiltották meg, miközben a horgászok jóval több halat fogtak ki az élővizekből, mint a hivatásos halászok együtt. A döntés következtében csaknem 250 halász egyik napról a másikra munka és megélhetés nélkül maradt. A MOHOSZ a halasítás arányában cégeknek ugyan adott kártalanítást, azonban az őstermelői tevékenységi formába belekényszerített halászok egy fillért sem kaptak a mai napig.

További problémát jelent, hogy információnk szerint a kormány a 2021-2027 között felhasználható KEHOP Plusz keretéből nem kíván a negyedik vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséhez szükséges, idén esedékes terepi vizsgálatokra forrásokat biztosítani. Hazánk vizeinek ökológiai állapotértékelését egyes korábbi és folyamatban lévő, részben más célokat szolgáló vizsgálatok adatainak a felhasználásával kívánják elvégezni, ami a víz keretirányelv módszertanát figyelembe véve nem tekinthető kielégítőnek, ezért a későbbiekben további EU-s források elvesztésével járhat, illetve annak a kockázatával.

Kérem tisztelt miniszter úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy az invazív halfajok gyérítése érdekében mikor engedélyezik a halászok számára, hogy újra műveljék a szakmát. Mikor kapja meg az összes halász a kártalanítást? Hogyan kívánják a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséhez szükséges víz keretirányelv szerinti vizsgálatokat elvégezni? Kérem szíves válaszát. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)