T/11621 Az energetikai versenyképesség növeléséről és jogharmonizációs célú módosításokról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja arra hivatkozással, hogy ennek köszönhetően nő majd az energetikai versenyképesség; ezt így kijelenteni nem lehet. A törvényjavaslat egyrészt elősegíti az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus magyarországi alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotását, másrészt a közlekedésben felhasznált megújuló energia részarányának növelése érdekében a bioüzemanyagok mellett bevonja a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat is.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus arra ösztönzi az EU-n kívüli gyártókat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat. Az irány 55 százalék, ez az intézkedéscsomag részét képezi, melynek célja, hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A törvényjavaslat szerint az átültetés elmaradása esetén a hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének az európai piacon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy arról az európai piacról van szó, melynek versenyképessége az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent, az innovációban és a termelékenységben lemaradt az USA mögött, és lassan már a kínaiak, valamint a feltörekvő harmadik világbeli országokkal szemben is óriási versenyhátrányba kerül a világpiacon. Kérdezem én ‑ ennek tudatában nehéz értelmezni, és kíváncsian várom államtitkár úr válaszát is ezzel kapcsolatban ‑, hogy ugyan miben szenvednének versenyhátrányt a hazai vállalkozások az európai piacon? Az Európai Bizottság klímapolitikájának alapja az erőltetett és túlhaladott európai zöldmegállapodás, amely Ukrajna támogatásának áraként az olcsó energiaforrások feladását és az LNG-re történő átállást eredményezte. Álláspontunk szerint az európai zöldmegállapodás jegyében végrehajtandó szigorú gazdaságszabályozó intézkedések az európai országok gazdasági versenyképességének elvesztéséhez, Európa lecsúszásához vezetnek. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület áltudományos módon a klímaváltozásért a szén-dioxidot és a kibocsátókat tette felelőssé. El lehet gondolkodni azon, hogy miközben az Európai Unió a klímavédelem jegyében korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, az egyik legnagyobb kibocsátó, az USA bejelentette kilépését abból a párizsi megállapodásból, melynek tagjai öntelt módon elhatározták, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fokkal az iparosodás előtti szint alatt tartják. Álláspontunk szerint nincs alátámasztva tényekkel és tapasztalati adatokkal, hogy az átlaghőmérséklet növekedése emberi tényezővel ténylegesen befolyásolható. Tények és tapasztalati adatok nélkül mindez csak szemfényvesztés.

Álláspontunk szerint amíg a pánikkeltő gépezet a klímaváltozást az emberi szén-dioxid-kibocsátáshoz rendeli hozzá, a másik oldalon nem beszél a többlet szén-dioxid-kibocsátást okozó gazdasági tevékenységekről. Nem szól arról sem, hogy az erőltetett zöldgépezet által javasolt megoldások gazdaságilag értelmetlenek, az azt elfogadó nemzetgazdaságokat rövid időn belül teljességgel lerombolják, a már így is eladósodott országokra további elviselhetetlen terheket rónak, miközben egy szűk kör mértéktelenül meggazdagodik az ‑ idézőjelbe vett ‑ éghajlat megvédésén.

Tisztelt Országgyűlés! A bioüzemanyag-törvény januártól hatályos módosítása értelmében a 2020. évi 10 százalékos bioüzemanyag-felhasználást 2030-ig 25 százalékra, vagyis a két és félszeresére kellene emelni, ami álláspontunk szerint egy illúzió. Ezt még akkor sem tudná a magyar közlekedési ágazat teljesíteni, ha a villanyautózás és az azt kiszolgáló elektromos hálózati és töltőhálózati infrastruktúra olyan tempóban tudna növekedni, ahogy szemmel láthatóan nem tud növekedni.

A bioüzemanyagok kötelezően előírt eladási mennyisége azért is aggályos, mert szakértői vélemények szerint az idősebb autóknak nem tesz jót a bioüzemanyag, a KSH adatai alapján pedig Magyarországon a forgalomban lévő mintegy 4 millió autó átlagéletkora 16 év. A lakosság jelentős része nem képes új kocsit vásárolni, hiszen ezek ára 12 millió és 15 millió forint között mozog.

Tisztelt Képviselőtársak! A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a tagállami célszám teljesítését nem fogja megoldani a bioüzemanyag fogalomkörének bővítése a nem biomasszából származó megújuló energiaforrásokkal vagy bírságok kiszabása, ráadásul a bírságolás további üzemanyagár-emelkedést vonhat maga után. Felmerül a kérdés, hogy a bioüzemanyagok előállítása mikor fog az állattenyésztés és a növénytermesztés rovására történni. Egy 2007-es OECD-tanulmány azt tanácsolta a politikának, hogy ne tegye törvény által kötelezővé a bioüzemanyagok hozzákeverését az ásványi eredetűekhez, mivel ezzel a lépéssel alkalmasint olyan üzemanyagot támogat, amely drágább és károsabb a környezetre, mint a fosszilis megfelelője. Némelyik gyártási folyamat során több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a hagyományos fosszilis üzemanyagok előállításakor. Tehát a bioüzemanyagok megújuló forrásból készülnek, előállításuk nem mindig környezetbarátabb, mint a fosszilis üzemanyagoké.

Az erőltetett zöldítés másik vetülete és veszélye, hogy bioüzemanyag-termelés céljára termőföldet vesznek igénybe. A bioüzemanyagok előállításához gyakran használnak nagy mennyiségben egyetlen fajta növényt, például repcét vagy cukornádat; ezt hívják monokulturális termesztésnek, mert egyetlen növényt termesztenek nagy területen. A bioüzemanyag több okból is problémát jelent a mezőgazdaságban. Először is ezek a növények elfoglalják azokat a földterületeket, amelyeket egyébként élelmiszer-termeléshez használnának, ami növeli az élelmiszerárakat, és az élelmiszerhiányt okozhat. A NAV honlapján közölt 2004. évi üzemanyag-statisztika alapján az üzemanyag-felhasználás 5,5 milliárd liter volt.

(18.10)

Ebből kiindulva 2030-ig a 25 százalékos biodízelarány teljesítéséhez több mint 1,6 millió hektár szántóföld igénybevételére lenne szükség, ami hazánk jelenlegi, 4,1 millió hektárra zsugorodott szántóföldterületének mintegy 39 százaléka. Másodszor, a monokulturális mezőgazdaság kimeríti a talajt és csökkenti a biodiverzitást, vagyis a növény- és állatfajok sokféleségét. Mivel mindig ugyanazt a növényt termesztik, több műtrágyát és vegyszert kell használni, hogy a talaj megfelelő tápanyagtartalmú maradjon, és a növények egészségesen növekedjenek. Olyan sok műtrágyát és növényvédő szert igényel, olyan sok növény- és állatfaj látja mindennek a kárát, hogy az etanol és biodízel káros hatása a környezetre könnyen meghaladhatja a benzinét és a kőolajét.

Összességében tehát a törvényjavaslatot nem tudja támogatni a Mi Hazánk Mozgalom. Tiltakozunk az ellen, hogy az eszement zöldítés jegyében a kormány 2030-ra szántóföldjeink több mint harmadát élelmiszer-termelés helyett üzemanyag-termelésre kívánja hasznosítani, és akkor a napelemek által elfoglalt termőföldekről még nem is beszéltünk. Ezenfelül csak remélni tudjuk, hogy nincs összefüggés az állattenyésztésben megjelent járványok és aközött, hogy milyen mezőgazdasági igénye van a bioüzemanyag-előállításnak. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Dúró Dóra tapsol.)