T/11864 Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Felmerül egy egyszerű kérdés: kell‑e idejekorán egy olyan 2026-os költségvetés, aminek a számai biztosan nem lesznek igazak, mert egyszerűen nem tud igaz lenni? 2025 első félévében még az idei költségvetésről is azon lehetne vitatkozni, hogy milyen számok és milyen alakulások történnek még, és milyen módosításokra lesz még szükség.

Az elmúlt évben közel félszáz alkalommal került módosításra a költségvetés, ha jól számoltam, akkor 47 alkalommal, de kérem államtitkár urat, hogy segítsen nekem, és erősítse meg vagy pontosítsa azt, hogy pontosan hányszor került módosításra a tavalyi költségvetés.

Nyilván nagyon jól hangzik az ‑ akár propaganda szintjén ‑, hogy előterjesztés és terv gyanánt erre, arra, amarra mennyit fogunk költeni, mennyit szeretnének költeni. És ez jól hangzik, csak mi a garancia arra, hogy ez így is fog történni?

A kormány szerint a 2026-os költségvetés háborúellenes költségvetés, ezt a mai napon a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimtól is sok esetben hallhattuk. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint azonban ez inkább a politikai túlélésről szól, a kormány visszanyúl a 2022-es jól bevált recepthez, és újra a választások előtti osztogatással erősítené a kormánypártok győzelmi esélyét. Tulajdonképpen a közpénz mindent elbír, minden ígéretet elbír.

Nagy Márton miniszter úr azzal büszkélkedett, hogy júniustól júniusig rengeteg pénz megy a gazdaságba. Ez lesz szerinte jövőre a 4,1 százalékos gazdasági növekedés egyik motorja. Miniszter úr összegzése szerint csaknem 3000 milliárd forinttal gyarapodnak majd a háztartások a választások előtt. Szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét arra, ha ez minden évben megtörténne, és a háztartások ilyen mértékben gyarapodnának, akkor kétségem nem lenne afelől, hogy ez, mondjuk, nem a választásokra szólna, hanem őszintén, tényleg ez a törekvés.

A 2022-es választások előtt az MNB becslése szerint 1600 milliárd forintot osztott szét választási győzelme megtámogatására a kormány. A hatás természetesen nem is maradt el, a pluszkereslet is közrejátszott abban, hogy Európa-rekord infláció sújtotta Magyarországot, amit a forint 2022 őszi árfolyamkrízise után csak Európa-rekord kamatemeléssel lehetett megfékezni. A gazdaság a száguldó infláció, a magas kamatszint és a költségvetési bevételeket gyarapító adóemelések hatására recesszióba zuhant.

Tisztelt Országgyűlés! A választási osztogatásnak inflációnövelő hatása lehet és lesz is. Ehhez járul hozzá, hogy a kormány ahelyett, hogy az infláció valódi okait kutatná, az árszint emelkedését mesterséges eszközökkel akarja megállítani, aminek késleltetett inflációs hatása lesz vagy lehet. Ez azt jelenti, hogy bárki is nyeri a választásokat, a következő kormány a költségvetési nyomás mellé jelentős inflációs nyomást is örököl majd.

(13.10)

A törvényjavaslat szerint az elmúlt évek kihívásai ellenére a magyar gazdaság megőrizte erős fundamentumait. A kormány az elmúlt évek visszafogott gazdasági eredményeit elsősorban külső okokkal magyarázza. Ezek között érdekes módon nem szerepel az autóipar válsága, az kimarad.

Arról sem szól a törvényjavaslat, hogy a magyar gazdaságpolitika döntött úgy, hogy a járműgyártás és az akkumulátorgyártás legyen a gazdaság központi területe, melyek a leginkább válságnak kitett ágazatok. A gazdaság központi területe leginkább a kkv-k erősítése, az önellátásra való törekvés kellene hogy legyen. Ez kellene hogy legyen az elsődleges.

A Költségvetési Tanács véleménye szerint is Magyarország nyitott, exportorientált országként jelentősen ki van téve a külső hatásoknak. 2023-ban a magyar járműipar termékeinek 91 százalékát külföldön értékesítette. A magyar export 26,3 százaléka ment Németországba, 2 százalék közvetlenül az Egyesült Államokba. Nagyon függünk tehát a német gazdaságtól, amely immár második éve válságban van. Nem csoda tehát, hogy az ipari problémáknak köszönhetően nem repülőrajt van, hanem zuhanórepülés, és erre jön még rá a vámháború hatása is.

Tisztelt Országgyűlés! Tavaly a 2025-ös költségvetés tervezését és elfogadását az amerikai elnökválasztás miatt őszre halasztották, de még így sem sikerült eltalálniuk a számokat. Nagyon úgy tűnik, hogy a számokkal valóban hadilábon áll Nagy Márton miniszter úr. Idén áprilisban újra kellett számolni a makrogazdasági pálya legfontosabb elemeit, nem beszélve arról, hogy április végére az éves hiányterv több mint 71 százaléka teljesült, annak ellenére, hogy a bázisként szolgáló 2025-ös költségvetés eléggé labilis, és a vámháború miatt teljes kiszámíthatatlanság övezi. A kormány a 2026-os költségvetésnél visszatért az elmúlt évek sikertelen korai tervezési gyakorlatához. Ezt tapasztaljuk most, így 2025 első félévében.

A tervezés komolyságát jól mutatja, hogy Nagy Márton miniszter úr már most elismerte, hogy ősszel nagy valószínűséggel hozzá kell nyúlni a 2025-ös költségvetéshez.

Egyvalami jelent stabilitást a magyar gazdaságpolitikában, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy a kormány megint azt ígéri, hogy majd jövőre jó lesz.

A törvényjavaslat szerint a kormány 2010 óta minden évben, így 2026-ban is prioritásként kezeli a nyugdíjak reálértékének megőrzését és a 13. havi nyugdíj biztosítását. A törekvés helyes és tökéletes, de a mértéke már kevésbé. Arra nem tér ki a törvényjavaslat, hogy a magyar nyugdíjkassza tavaly a GDP 7,45 százalékát, idén a 8 százalékát teszi ki ‑ az Európai Unió 12,9 százalékos átlagával szemben ‑, ami az EU-ban a negyedik legalacsonyabb érték. Tehát egyrészt óriási baj, hogy még mindig nem sikerült az EU-átlagot elérni, másrészt a 13. havi nyugdíj a Mi Hazánk Mozgalom szerint egy egységes elosztással sokat segítene azokon a kisnyugdíjasokon is, akik nagyon kevés nyugdíjat kapnak.

A kormánynak saját vállalása alapján 2025. március 31-éig nyugdíjreformot kellett volna végrehajtania a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága és a nyugdíjak egyenlőtlenségének kezelése érdekében. A reformot a kormány tavaly év végén elvetette, mert megítélése szerint a nyugdíjrendszer jól és fenntarthatóan működik az elkövetkező 10-15 évben, így ahhoz nem is kell hozzányúlni.

Ez a gondolkodás is csak a politikai túlélésről szól, tisztelt képviselőtársaim, ugyanis a számok mást mutatnak. A nyugdíjak között kialakult aránytalanságok egyre vállalhatatlanabb mértéket öltenek. A nyugdíjasok harmada 160 ezer forintnál is kevesebb ellátást kapott havonta, vagyis több mint 700 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt. Több mint 1,5 millió nyugdíjas nyugdíja az átlagnyugdíjat sem éri el. Ezzel szemben a 2008 óta változatlanul fennálló 28 500 forint nyugdíjminimumnál akár százszor nagyobb luxusnyugdíjak is léteznek. A nyugdíjak felső határának eltörlése és az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése növelik a magas keresetűek nyugdíjra jogosító jövedelmét.

A nyugdíjak közti egyenlőtlenséget tovább fokozza a nyugdíj-megállapítás módszerének igazságtalansága is. Az induló nyugdíj a szolgálati idő és a korhatárhoz fűződő korrekció mellett az 1988 óta szerzett nettó keresetek valorizálásán alapul. Az egyes szolgálati évek nettó átlagkeresetét nem egyforma súllyal számolják, hanem beszorozzák az úgynevezett valorizációs szorzóval, ami a megállapítás éve előtti év és az adott szolgálati év nemzetgazdasági nettó átlagkeresetének a hányadosa. A nyugdíj összegét tehát nagyban befolyásolja, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat.

A frissnyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében a nemzetgazdasági átlagkeresethez igazodik, de a nyugdíjazás második évétől minden nyugdíjas elszegényedési csúszdára kerül, ahonnan nem tud kiugrani. Így fordulhat elő, tisztelt képviselőtársaim, hogy azonos életpálya esetén egy 2015-ben megállapított nyugdíj akár 90 százalékkal alacsonyabb lehet egy idén megállapított nyugdíjhoz képest. A nyugdíjak egyre inkább leszakadnak a keresetektől. A keresetek tavaly 13,2 százalékkal, a nyugdíjak 6 százalékkal emelkedtek. Tovább nyílik az olló az aktív korú dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között, folytatódik a nyugdíjasok relatív elszegényedése. Amíg 2010-ben az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset háromnegyedét, mára már csak 55 százalékát teszi ki.

Tisztelt Ház! 2010 előtt ugyanis a nyugdíjemeléseket az általános béremelkedéshez és az inflációhoz kötötték, vegyes indexálással. Míg az elmúlt tíz évben a magyar bérek dinamikusan növekedtek, a nyugdíjak csak helyben jártak, hiszen azokat minden évben csak az infláció mértékével emelték. A nyugdíjak a reálértékükből is folyamatosan veszítenek, hiába ígérte meg a kormány 2010-ben, hogy inflációarányos emeléssel évről évre megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét.

A probléma abból adódik, hogy az év eleji nyugdíjemelést megalapozó infláció mértékét eleve alultervezik a költségvetésben, így a nyugdíjasok tulajdonképpen hónapokon át hitelezik a magyar költségvetést. Az év végi nyugdíjkorrekciónál pedig a pénzromlás szeptemberben megbecsült értékét veszik alapul, ami természetesen és sajnos rendszeresen alulmarad a tényleges éves inflációtól. Ez az oka annak, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2009-2023 között 6,9 százalékkal csökkent. Tehát ha ezt vesszük figyelembe, akkor még az inflációarányos emelés sem valósult meg.

A kisnyugdíjasok helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az inflációarányos nyugdíjemelés és a kormány által 2022-től visszaállított 13. havi nyugdíj is a meglévő nyugdíj összegétől függ, ami tovább mélyíti a nyugdíjasok közti különbséget. Sok kisnyugdíjas sem kikapcsolódásra, sem a gyerekek, unokák támogatására nem tud fordítani, mert gyakran még a saját rezsijére, gyógyszerére sem futja.

A kisnyugdíjasok helyzetének javítása érdekében javasolja a Mi Hazánk Mozgalom, hogy 13. havi nyugdíjként mindenkinek az átlagnyugdíjnak megfelelő, egyforma összeg járjon, a nyugdíjak emelésénél ne csak az infláció, hanem a bérszínvonal változását is alapul vegyék, továbbá a régebbi nyugdíjak leszakadását kiegészítő valorizációs korrekcióval lassítsák.

A 13. havi nyugdíj egy pluszjuttatás, ami nagyon helyes, és minimum, jár a megöregedett, illetve a tisztességesen munkájukat elvégzett emberek számára. Azonban mekkora tőkeinjekciót jelentene akár egy kisebb nyugdíjas számára is az, hogy ez a pluszként adható és kapott is 13. havi nyugdíj egységes lenne, mert aki milliós vagy sok százezres nyugdíjat kap, annak nem biztos, hogy akkora érték, mint annak, aki csak 80 ezer vagy 160 ezer forintot kap, és mondjuk kapna egy erősebb nyugdíjat abban a hónapban. Ezért tartja a Mi Hazánk Mozgalom sokkal észszerűbbnek és korrektnek, hogy a 13. havi nyugdíj egységes járandóság legyen.

A jelenlegi törvényjavaslat szerint Magyarországon az aktívak egyre magasabb összegű jövedelme után a járulékbefizetések biztosítani tudják az idősödő társadalomban a nyugdíjak kifizetését, ezáltal a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

(13.20)

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint azonban a magyar társadalom elöregedése egyre nagyobb veszélyt és problémát okoz a költségvetésnek. A munkáltatói és munkavállalói befizetések nem fedezik a nyugdíjkiadásokat, és ez a költségvetésben gyakorlatilag látható is. A hiányt 2026-ban 626 milliárd forint költségvetési hozzájárulással kell majd pótolni a jelenlegi számok alapján, de ahogy kezdtem a beszédemet is, a számok nem biztos, hogy igazak, nem biztos, hogy úgy fognak majd megvalósulni, amikor ténylegesen eljön majd az az idő.

A nyugdíj-finanszírozás jelenleg felosztó-kirovó elv alapján működik, melynek lényege, hogy mindig az éppen aktív munkavállalók járulékából finanszírozzák a nyugdíjkorhatárt elért lakosság nyugdíját, vagyis amit most befizetünk nyugdíjjárulékként, az nem a saját nyugdíjunkat fogja fedezni. A kérdés az, hogy lesz‑e egyáltalán, aki majd a mi nyugdíjunkat fizeti. Hiszen a demográfiai helyzet miatt a többi európai országhoz hasonlóan hazánkban is évről évre csökken a járulékfizetők száma, miközben nő a nyugdíjasok száma.

Tisztelt Képviselőtársak! Utánanéztek‑e annak, amit most én mondani fogok? Jelenleg minden ötödik, 2030-ban minden negyedik, 2050 után minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz. Az Orbán-kormány folytatta az 1995-ben megkezdett korhatáremelést, melynek következtében az öregségi nyugdíjkorhatárt 2022-ig fokozatosan 65 évre emelték. 2012-től a „Nők 40” kedvezményes nyugdíj kivételével megszüntették a korhatár alatti nyugdíjat. A rokkantsági nyugdíj igénybevételét szigorították. A magánnyugdíjpénztáraktól 2010 végén ‑ azért említem, hogy el ne felejtsük ‑ 3000 milliárd forint vagyont vettek el, amivel a kormány a mai napig nem számolt el. Azért ezt időnként meg kell említeni, nehogy a feledés homályába merüljön. A vagyon kisajátítása mellett 2011 óta pedig évi 350-400 milliárd forint járulékbevételt irányítanak át a magánnyugdíjpénztáraktól az állami nyugdíjrendszerbe. Ezekért az összegekért 2040-től az államnak kell majd helytállnia, vagyis látens államadósságot jelentenek. Azon is erősen el kellene gondolkodni, hogy ez a helyén van‑e, és jó‑e így.

Az Orbán-kormány 2012-ben elvette a legmegterhelőbb foglalkozást űző, jellemzően férfiaktól, például tűzoltóktól, rendőröktől, katonáktól a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, holott a férfiak ‑ tisztelt képviselőtársaim, most is számokat mondok, százalékot ‑ 38 százaléka, a fizikai munkát végző férfiak 50 százaléka nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. Nem csoda tehát, hogy a nyugdíjasoknak mindössze harmada férfi. A „Nők 40” program mintájára a Mi Hazánk Mozgalom következetesen és régóta javasolja, hogy 40 év munka után a férfiak is mehessenek nyugdíjba.

Miniszterelnök úr a beígért nyugdíjreform helyett februári évértékelő beszédében bejelentette, hogy a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében havi 15 ezer forintig vissza fogják téríteni az áfát. Ez úgy néz ki, hogy a nyugdíjasok kapnak egy kártyát, amelyen a vásárláskor lecsippantva regisztrálják, mennyi áfát kapnak vissza a következő hónapban, ami visszatérített áfa majd a nyugdíjjal együtt érkezik. Megjegyezni kívánom, a nagyobb kereskedelmi üzletláncok boltjaiban ez a folyamat egyszerű lesz. A kisebb forgalmú kereskedők többségénél, esetleg magántulajdonú kisboltoknál viszont egyelőre nincs olyan eszköz, amivel a nyugdíjasoknak szánt kártyát használni lehetne. Az új rendszer bevezetése a kisebb láncok és kisboltok tulajdonosainak pluszberuházással fog járni.

Mit tesz ezzel a kormány? Megint a multik felé tereli az embereket, ahol azért ‑ számtalanszor elmondtam már én magam is a hazai vásárok rendezvénysorozatának keretében is ‑ a pénzünkért kétes minőségű élelmiszereket is kapunk, és akkor már akár az egészségügy felé is terelhetjük ezeket a gondolatokat. Tehát a legrosszabbul azok a piaci árusok járhatnak, akiknek az éves forgalma nem haladja meg a 18 millió forintot, és azok az őstermelők, akik alanyi adómentességet élveznek, nekik ugyanis nem kell áfát fizetniük, így az új rendszerben komoly versenyhátrányt jelenthet nekik, ha a náluk vásárolt termékek után nem jár a visszatérítés. Eljön az az idő, amikor az idős nyugdíjas bemegy a boltba, és megkérdezi, hogy visszakapom‑e az áfát. Ha nem, akkor kifordul, és elmegy máshová. Érdekes egy világ! A költségvetésben pedig nem látunk erre vonatkozó kompenzációt ezen piaci szereplők részére.

A Mi Hazánk Mozgalom ‑ ahogy már a mai napon Dúró Dóra elnökhelyettes asszonytól is lehetett hallani ‑ nemcsak beszél a programokról, hanem cselekszik is. A Hungulf és a hazai vásár rendezvénysorozat az önellátás új korszakát és ennek a létjogosultságát szimbolizálja. A KSH adatai szerint a nyugdíjasok felének havi ellátása nem éri el a 200 ezer forintot, így ők olyan keveset költenek, költhetnek tejre, zöldségre, gyümölcsre, hogy körülbelül 600 forintos visszatérítésre számíthatnak. Persze lehet azt mondani, hogy aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli, de hát megtapasztaltuk, hogy a NER-rendszer tagjai csak a nagyot szeretik, a kicsit nem.

De ha már van áfa-visszatérítés, akkor a Mi Hazánk Mozgalom javasolja az áfa-visszatérítésben érintett termékek körének bővítését is. Egyes alapvető pékáruk, húsféleségek, bizonyos mirelittermékek, étolajak és tisztítószerek is kerüljenek be az érintett termékkörbe. Javasoljuk továbbá, hogy 15 ezer forint helyett például ‑ ha már úgyis ilyen alacsony a minimálnyugdíj ‑ a 28 500 forintos értéket határozzák meg plafonként, hogy mégis legyen valami következetesség a számok között.

A Mi Hazánk Mozgalom Virradat-programja érdemelvű nyugdíjrendszert vezetne be, amely szerint több munka és több gyermek felnevelése után több nyugdíj járna. Csökkentené a nyugdíjak közti indokolatlan, közel százszoros különbségeket, amire már próbáltam utalni is. Ehhez megemelné a minimálnyugdíjat, az alacsony nyugdíjakat felzárkóztatná, a nyugdíjplafont bevezetné és a kommunista luxusnyugdíjakat szétosztaná a kisnyugdíjasok között.

Tisztelt Országgyűlés! Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a Mi Hazánk Mozgalom számos módosító javaslatot nyújt be, mint ahogy tette ezt eddig is az elmúlt évek során. De hiába nyújtjuk be, a fideszes kétharmad vagy arrogánsan, vagy nem, vagy pökhendien, vagy nem, de egyáltalán nem foglalkozik vele, és soha nem vesz semmit figyelembe, tehetünk mi bármilyen módosító javaslatot. El lehet azon is gondolkodni, hogy helyes‑e így. Én azt szoktam mondani, hogy ha van egy házasság, egy férj és feleség, és ha 15 éven keresztül csak az asszonynak vagy a férjnek van igaza, még a legjobb szándék mellett is lehet, hogy problémát okoz.

Én Bács-Kiskun vármegyében és azon belül az 5-ös választókerületben élek ‑ én Kecelen születtem, jelenleg Kiskunhalason élek ‑, és amióta erre a Földre születtem, azóta az az út például nem volt felújítva. Voltak különböző javítgatások, foltozások, kőszórások, amivel kiszúrták az ott élő emberek szemét, de valódi megoldás sosem volt. Van annak a térségnek egy egyénileg megválasztott kormánypárti országgyűlési képviselője, akinek nem sikerült 15 év alatt elérnie azt, hogy nemcsak ez az út, hanem egy csomó út fel legyen újítva.

Bohózatba illő történet az Kiskunhalason, hogy a termálfürdővel kapcsolatban, ami egy nagyon értékes termálvíz, az ott élő emberek folyamatosan csak ígéreteket kapnak és hallanak arról, hogy itt egy komoly turisztikai központ lesz. Annak kellene már lennie, annak kellene már működnie. De ciklusról ciklusra, választásról választásra dzsókerkártyaként elő van véve, hogy majd most aztán tényleg meg lesz valósítva. Azóta egy csomó ember ezt nem élhette meg. Azért ezen erősen változtatni kellene.

Ugyanez van az elkerülő utak esetében is. A Fidesz már az 1990-es években megígérte az ott élőknek, hogy elkerülő út lesz ‑ és nem lett. Nemcsak Kiskunhalason nem valósult meg, hanem Mélykút környékén sem. Mindig csak az ígéreteket kapják. Én ezek tekintetében most is beadtam a módosító javaslatot. Kíváncsian várom, hogy lesz‑e belőle valami.

Zárógondolatként három dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik az, hogy ami ebben a költségvetésben biztos pont, az a változás. A másik az, hogy ezt a költségvetést, a 2026-os költségvetést a Fidesz kétharmada tartja egyben. Ha nem lenne kétharmad, akkor darabjaira hullana ez a költségvetés. A harmadik gondolatom, a zárógondolatom pedig az, amit már többen is felhoztak a mai hír hallatán ‑ és tulajdonképpen ez így is van ‑, hogy közpénzből bárki lehet milliárdos, ahol nem az ész és a teljesítmény kell, hanem a jó helyezkedés. Köszönöm a figyelmet.

(13.30)