T/11920 Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A 2026. évi központi költségvetésben az eredeti tervekkel ellentétben fennmaradnak bizonyos extraprofitadók. Ezek együttesen a GDP 2 százalékát meghaladó összeget, 2075 milliárd forint bevételt jelentenek majd jövőre. Ehhez kapcsolódóan az előttünk fekvő törvényjavaslat törvényi szintre emeli az eddig kormányrendeletben szabályozott banki különadóról szóló rendelkezéseket.

A bankszektor 180 milliárd forint körüli extraprofitadót fizethet jövőre a „hagyományos” különadó mellett, ha maradéktalanul teljesíti az adóteher lefelezésének feltételéül támasztott állampapír-vásárlási feltételeket. Nagy Márton miniszter úr szerint a válság előtti 2-3 százalékos kamatszint mellett fontolhatják csak meg az extraprofitadó kivezetését.

A banki különadó mértékét jövőre az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalékkal, az efeletti összegre 2 százalékkal emelik. Ez a pár százalékos emelés a 2025. évi költségvetéshez képest az egész bankszektorra nézve mindössze 20 milliárd forint többletbevételt jelent majd. Ez a Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint nagy terhet nem okoz a bankoknak, tekintettel arra, hogy az egyes piacvezető bankok évről évre billiókat meghaladó bevételre tesznek szert. A nagybankok a banki különadó ellenére is erősen nyereségesek. Például az OTP a tavalyi év után rekordösszegű, 270 milliárd forint, de az MBH is 37 milliárd forint osztalékot fizetett. A bankok tehát még nagyobb közteherviselést is elbírnának, amit a bedőlt devizahiteles-szerződések kártalanítására lehetne fordítani.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nyomásának engedve a bankok megígérték, hogy díjtételeiket a választásokig nem emelik. Tisztelt Képviselőtársak! Megteszik ezt majd suttyomban, különböző szolgáltatások finomhangolásával. Ráadásul a díjemelés elhalasztását a bankok azzal kompenzálják, hogy megnyirbálják az eddigi lakáshitel díj- és kamatkedvezményeit. Felmerül a kérdés, hogy az önként vállalt díjstop a bankok részéről az adóemelések áthárítására is kiterjed-e. Ahogy már hallhattuk a Házban a vita során az ellenzék részéről, a fogyasztóvédelemnek tehát komoly feladata lenne e tekintetben is.

A bankok vállalásai 2026 közepéig szólnak, vagyis az idei és a jövő évi inflációs díjemelést egyaránt a következő parlamenti választások után érvényesíthetik majd. Itt azért hozzá kell tenni azt is, tisztelt képviselőtársak, hogy majd a választást követően milyen éhesek lesznek a bankok, és milyen áremeléseket fognak foganatosítani. A Mi Hazánk Mozgalom a banki diktatúra felszámolását és az ingyenes készpénzfelvételt követeli.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány fantáziája határtalan az adóemelések tekintetében, miközben folyton-folyvást a propaganda arról szól, hogy milyen adócsökkentések vannak. 2025-ben egyes adónemek esetében a kormány bevezette az inflációkövető adóemelést, így emelkedett a regisztrációs adó, a gépjárműadó, az átírási illeték, illetve a jövedéki adó üzemanyag és alkohol esetében, és 2026-tól már a cégautóadó és a dohány jövedéki adója is.

Felháborítónak tartjuk, hogy az autótulajdonosok működésének minden egyes napjára, minden egyes mozzanatára kiterjesztik az adóemelést. A megszerzés időpontjában ott van a visszterhes vagyonszerzési illeték, aztán a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautóadó inflációs emelése. Az üzemanyagok jövedéki adójának drasztikus inflációkövető emelése pedig a mindennapi üzemeltetésre jelent terhet. Míg a kormányzati kommunikáció történelmi léptékű adócsökkentő csomagról beszél, addig álláspontunk szerint európai, de világszinten is egyedülálló mértéket ölt az üzemanyagok indokolatlan túladóztatása. A törvényjavaslat nyomán sem látjuk az üzemanyagárakban több mint egy éve megjelenő indokolatlanul magas jövedéki adót; a kormány legalább az EU által elvárt szintre mérsékelné vagy a világrekorder 27 százalékos áfát csökkentené.

Szintén egyedülálló módon Magyarországon az adót is adóztatják ‑ többször hangoztattam már, hogy ez egy negatív hungarikum ‑, így az üzemanyagok jövedéki adójára is rárakódik az áfa, amivel önmagában literenként 40 forint körüli pluszsarcot rónak az emberekre.

(12.10)

Ezzel szerény számítások szerint is több mint 120 milliárd forintot vesznek el egy év alatt a magyar családoktól. Még a KSH bruttó 628 ezer forintos átlagbérével számolva is minimum 16 ezer család éves jövedelmét nyúlja le a kormány, nem beszélve az üzemanyagárak mindenre kiterjedő hatásáról a szolgáltatások és a beszerzési árak drágulását illetően.

Tisztelt Ház! A hatályos üzemanyag jövedéki adó számításának semmi köze az EU-s elvárásokhoz, ezért a Mi Hazánk Mozgalom továbbra is azonnali és érdemi lépéseket vár a kormánytól annak érdekében, hogy az amúgy is magas üzemanyagárakra rárakódó adóterheket csökkentse. Ezzel kapcsolatban tavaly év végén határozati javaslatot nyújtottunk be, amit a Gazdasági Bizottság leszavazott. A bizottsági ülésen a kormánypárti tagok kifejtették, hogy a jövedékiadó- és az áfacsökkentés legfeljebb rövid távon eredményezne árcsökkenést, középtávon a kereskedők úgyis árat emelnének.

Fenntartjuk azt, hogy ha egy valóban családbarát kormány adócsökkentéssel szeretne kedvezni az embereknek, akkor elsőként legnagyobb mértékben azt az üzemanyagok adójának, ezáltal azok árának csökkentésével tudná megtenni. Lengyelországban például meglépték azt, amikor fél évig 23 százalékról 8 százalékra csökkentették az üzemanyagok áfáját. Ez csak egy példa, amit nyilván akár hazánkban is meg lehetne, ki lehetne próbálni.

A kormánypropaganda szerint nem a vállalkozásokat és a munkát kell adóztatni. Ezzel egyet is értünk, ez teljesen egyértelmű, azonban a gyakorlati valóság egy kicsit azért mást mutat. Persze ennek érdekében 2011 óta az szja 32 százalékról 15 százalékra csökkent, továbbá 19 százalékról 9 százalékra csökkentették a társasági adót, így jelenleg Magyarországon van Európa legalacsonyabb társaságiadó-kulcsa. Ez azonban magával vonzza azt is, hogy az olcsó munkaerő mellett a multik az alacsony társasági adó miatt is jönnek szívesen Magyarországra.

Az áfa mértékét azonban ezzel szemben 25 százalékról 27 százalékra emelték. A magas áfa az alacsony, egykulcsos jövedelemadóval párosulva a társadalmi jövedelmi különbségek növelése irányába hat, ezért a szegények adójának is nevezik, ahogy már hallhattuk, szintén az ellenzéki padsorból.

A magyarországi 27 százalékos áfa az Európai Unióban a legmagasabb. A kormány a fogyasztás adóztatásával a lakosságot, amely valójában a munkát végzi, adóztatja. A szegényebb háztartások így arányaiban nagyobb terhet kénytelenek viselni, mint ha az állam a vagyonokat, a magas jövedelmeket vagy a vállalati profitokat adóztatná erősebben. A Mi Hazánk Mozgalom a digitális techóriásokat ‑ mint például a Facebook, Google ‑ és a kaszinókat adóztatná meg, valamint az oligarchaadót vezetné be. Úgy tűnik, a kormány ezeket az adókat kerüli. Köszönöm a figyelmet.