T/11904 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Bár kaptunk Bánki Erik képviselőtársunktól intelmet, hogy szigorúan szorítkozzunk a törvénymódosításra, hát, én szigorúan ehhez fogom tartani magam: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról fogunk és fogok beszélni.

Az elmúlt hónapok MNB-botránya után az előttünk fekvő törvényjavaslat közérdeklődésre leginkább számot tartó rendelkezése, hogy a továbbiakban a jegybank vagyonkezelő alapítványt nem hozhat létre, ahogy már hallhattuk többi képviselőtársunktól is, valamint MNB által alapított alapítvány nem végezhet befektetési-vagyonkezelési tevékenységet. Mivel a baj már megtörtént, mindez már eső után köpönyeg, persze előremutató lehet a jövőre nézve.

Varga Mihály új jegybankelnök április közepén kezdeményezte a kormánynál a profiltisztítást, azaz a jegybanki vagyonkezelő alapítványi struktúra megszüntetését. Jegybankelnök úr már akkor arról beszélt, hogy törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra.

A törvényjavaslat célja a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítése, az intézményi működés átláthatóságának biztosítása. Erre szükség is van, ugyanis egy ilyen súlyú botrány után erkölcsileg nehezen összeegyeztethető a jövőben, hogy a jegybank végzi a prudens működés felügyeletét, hiszen az eddigi legnagyobb bankrablás után milyen alapon felügyeli majd a hazai pénzforgalmi rendszer jogszerű működését? ‑ ez egy költői kérdés is egyben.

Pár nappal Matolcsy György jegybankelnök távozását követően, március közepén az Állami Számvevőszék három jelentést tett közzé a Magyar Nemzeti Bank, a Neumann János Egyetem és az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának és a hozzájuk kötődő Optima-csoportnak a működéséről. Többek között azt állapította meg, hogy mintegy 500 milliárd forint értékű vagyon sorsát intézték lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő szervezeteken keresztül. Azt ma is csak találgatják, hogy a rengeteg pénz hányadrésze tűnt el a Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám és annak üzleti köre által üzemeltetett cégek, és ami egy nagyon érdekes történet, a magántőkealapok kusza rengetegében.

Tisztelt Országgyűlés! Bár a botrány az ÁSZ-jelentések miatt került most a közfigyelem középpontjába, a botrány valójában több mint tízéves történet. Azzal indult, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank azt a hatalmas vagyont, amit a működése során ‑ de szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, hogy elsősorban a svájci frankos hitelek forintosításával ‑ halmozott fel, alapítványokba pakolta ahelyett, hogy befizette volna az Államkincstárba.

Már évek óta lehetett tudni, hogy az MNB-alapítványok működése problémás. Ennek ellenére a Fidesz, kilenc éve, a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálta az MNB-alapítványok vagyonát elrejteni a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől. Ennek részeként 2016-ban tíz évre titkosították az MNB gazdasági társaságaihoz köthető adatokat. Tisztelt Képviselőtársak! Nem titkosítani kellett volna, hanem feltárni.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatainak megállapításai alapján az ÁSZ és az MNB egyaránt feljelentést tettek, a rendőrség elindította a nyomozást. Remélhetőleg az eljárás ‑ legalábbis bízunk benne ‑ nem fog évekig elhúzódni, melynek végén a valódi bűnösök helyett csak néhány kishalat vetnek majd oda. Csak reménykedni tudunk abban is, hogy nem a Simicska-modell fog megismétlődni, amely szerint a szabad elvonulás fejében Matolcsyék átengedik az orbáni körnek a vagyont. Ez is egy költői kérdés.

(13.10)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az MNB működését tekintve ugyan szigorítást tartalmaz, de ettől még a magyar offshore-ként fémjelzett magántőkealapok működése sajnos nem lesz átlátható. A magántőkealap az utóbbi években egyre népszerűbbé váló befektetési forma, alacsony adókat és anonimitást biztosít ‑ ez utóbbi rendkívül fontos egyeseknek ‑, hasonlóan az offshore cégekhez. Olyan befektetési forma, amelyben a befektetők zárt köre gyarapítja a pénzét úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rájuk. Az alapkezelő cég adatai ugyan nyilvánosak, de nem lehet kideríteni, hogy kinek a pénze van a magántőkealapokban. A magántőkealapok tulajdonosainak kilétét homály fedi, így nem lehet őket beazonosítani és elszámoltatni. Nem véletlen tehát, hogy a magántőkealapokban lévő vagyon mértéke hatalmasat emelkedett az elmúlt években. 2024 végére közel 2400 milliárd forintot ért el, ami a hazai GDP 3 százalékának felel meg.

Tisztelt Ház! A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ehhez a kormány is asszisztál. A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján 2012-től a nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet. Az állami szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő fél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül-e. Átláthatónak akkor minősül egy szervezet, ha a tényleges tulajdonosa megismerhető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megjegyezni: a bankok ‑ már szinte nevetséges módon ‑ minden évben ellenőrzik a természetes magánszemélyek és a vállalkozások számláit évről évre, hátha egy év alatt megváltozott a személyük vagy a lényük. Sőt, ez alapján a vizsgálat alapján még olyan nyilatkozatot is tenni kell, hogy közben milyen vagyoni helyzetük van ‑ ez egy burkolt vagyonosodási vizsgálat.

Számos, rengeteg panasz érkezik hozzánk ezzel kapcsolatban, míg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény a magántőkealapokra azonban nem vonatkozik. Hát, amit egyeseknek szabad, a másiknak nem! Hát, így élünk, kedves képviselőtársaim!

A Mi Hazánk Mozgalom szerint egyetlen forint közpénz sem tűnhet el nyomtalanul sem neves oligarcháknál, sem az ő holdudvaruknál, sem azok cimboráinál vagy éppen a fiainál. Ezért követeljük, hogy a NAV tényleges tulajdonosi adatbázisát terjesszék ki a magántőkealapokra is; az elsikkasztott közvagyont kobozzák el, és adják oda azoknak, akiktől valójában elvették: a devizahiteles károsultaknak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a függetlenek padsoraiból.)