T/12934 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Igen, az előző felszólalásom során már megkaptam kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy itt most szárazon a zárszámadásról, arról a költségvetésről van szó, ahol számok vannak ‑ az odáig rendben van. Szerintem senkinek nincs kétsége afelől, hogy a 15 éve kétharmaddal kormányzó Fidesz-KDNP biztosan megszavazza. Úgyhogy ez egy játék tulajdonképpen, hogy itt a számokat elmondogatjuk, de azért én is mondok egypár számot ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, már csak azért is, hogy beszéljünk arról is egy keveset.

(19.10)

Az előttünk álló törvényjavaslat a médiahatóság 2026. évi költségvetését 50,4 milliárd forint, a Médiatanácsét 690 millió forint bevételi és kiadási főösszeggel tervezi jóváhagyni.

Előző felszólalásomat folytatva fontosnak tartjuk, hogy nem kevés közpénzért cserébe a médiafelügyelet megfelelően kellene hogy működjön, különösen a közelgő 2026. évi választásokra tekintettel. Kifogásoljuk azt, hogy a Médiatanácsnak csak fideszes tagjai vannak, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor az ORTT-ben ‑ akkor még ORTT volt a neve ‑ minden parlamenti frakciónak lehetett helye. Ez is a kétharmaddal való visszaélés ékes példája, de több ezer példát lehetne még hozni, hogy a Fidesz a kétharmaddal nem él, hanem visszaél, mint ahogy az előbb is mondtam azt, hogy ez a zárszámadás elfogadása sem bonyolult. Olyan egyszerű, mint a faék: a kétharmados fideszes-KDNP-s többség biztos, hogy megszavazza, teljesen mindegy, hogy mit mondunk mi itt az Országgyűlésben. Ezért úgy gondolom, hogy senki ne csodálkozzon azon, hogy az emberek dühe, az elmúlt 15 évben felhalmozódott emberek dühe megárasztja a TISZA-t.

Na de nézzük tovább! Magyarországon nincs kiegyensúlyozott tájékoztatás, mint ahogy ezt az előző felszólalásomban is már többször kiemeltem, a lineáris médiaszolgáltatásokra nézve sem, a közösségi médiában pedig példátlan cenzúra folyik. És a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ezt csak mellékszereplőként nézi.

A politikai befolyásolásban a hagyományos médiának, rádiónak, televíziónak és a nyomtatott sajtónak egyre kevesebb szerepe van. Amíg 2007-ben az RTL, TV2, M1, Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 millió főt, 2022-re a nézőszám megfeleződött, mintegy 1,6 millióra esett vissza. A köztévé híradóit manapság alig százezer ember nézi, az RTL és a TV2 hírműsorainak csúcsidőben 600 ezer nézője van.

Ezzel szemben Magyarországon tavaly 7,3 millió közösségimédia-felhasználó volt, a teljes lakosság háromnegyede, ezen belül a Facebooknak közel 5,4 millió felhasználója volt, a TikTok-nak 3,2 millió. Tehát nagyon komolyan kellene foglalkozni ennek a felügyeletével, illetve ennek a kezelésével.

A demokratikus nyilvánosságot a XXI. században az a veszély fenyegeti, hogy az online óriásplatformok gyakorlatilag azt csinálnak az egyes országok politikai nyilvánosságával, amit akarnak vagy amit éppen a megrendelőik kérnek tőlük.

2020-ban azt ígérte a kormány, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter vezetésével bizottságot hoznak létre, amely fel tud lépni majd a magyar szólásszabadság védelmében, a Meta ellen, a Metával szemben. A kormány azonban a szólásszabadságért vívott harc helyett 2021 februárjában alkut kötött a Meta vezetőivel, melynek értelmében a Facebook 3,8 milliárd forint reklámadót fizetett be a magyar költségvetésbe, csakhogy a Facebook azóta se fizet egy fillér reklámadót sem Magyarországon, és a hatalmas bevételükhöz képest ez a 3,8 milliárd forint aprópénz, így sajnos azt kell hogy mondjuk.

Az EU a DSA-rendelettel a saját politikai ideológiáját érvényesíti az online platformok felett és nem a nemzetállami érdekeket. A balliberális globalista diktatúra továbbra is beavatkozik és cenzúrát gyakorol a közösségi médiában, és a digitális közösségi platformok befolyásolni tudják a politikai választásokat.

Novák Előd képviselőtársam törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott, személyazonosságot manipuláló tartalmakkal való visszaélést szankcionálni lehessen. Továbbá a TISZA Párt etikai kódexéhez ‑ ami egy kicsit azért vicces ‑ hétpontos kiegészítő javaslatot küldött a Mi Hazánk Mozgalom, amelyben szerepel többek között, hogy írásos, érdemi pártprogramot kell közzétenni, és az országos listát állító pártok között legyen miniszterelnök-jelölti vita, mert azért ez alól kibújni szintén egy szégyenkategória.

A közösségi médiában ma már brutálisabb cenzúra megy végbe, mint a kommunista diktatúra idején. A DSA-rendelet pedig nem más, mint ennek az állapotnak a befagyasztása. Álláspontunk szerint olyan szabályozásra van szükség, amely a közösségimédia-tulajdonosokat arra kötelezi Magyarországon, hogy hozzanak létre telephelyet, láthatóak és elérhetőek legyenek a felhasználók számára. A magyar jog szerint is számonkérhetőek legyenek, és a magyar állampolgárok adatait csak magyarországi szervereken tárolják.

Tisztelt Képviselőtársak! A nem kevés közpénzből fenntartott és működő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig ne mellékszereplőként, hanem fő ellenőrző és szabályozó szervként végezze a feladatát! Nyilván az általános vitát követően a Kulturális Bizottságban majd fogok ezzel kapcsolatban kérdéseket feltenni a médiahatóság vezetőjének, elnökének, delegációjának, csak, ahogy már az előző felszólalásomban is említettem, azért úgy lett volna illendő, hogy a nyilvános vita előtt kerüljön sor egy olyan bizottsági ülésre ‑ ha már nem lehet itt a médiahatóság, a Médiatanács elnöke ‑, hogy akkor ott feltehessük a kérdéseket, és az arra kapott válaszokra, itt, esetleg a vita során ki lehessen térni. Köszönöm szépen a figyelmüket.