T/13099 Egyes törvényeknek a tizennegyedik havi nyugdíj és a tizennegyedik havi ellátás bevezetésével összefüggő módosításáról

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom minden nyugdíjasoknak járó pluszjuttatást támogat természetesen, így ezt a törvényjavaslatot is támogatjuk. Azonban fontos lenne egy olyan dologról beszélni, illetve egy olyan problémára felhívni a figyelmet, ami a nyugdíjak közti egyenlőtlenségek mérsékléséről szól. Ugyanis óriási probléma az, hogy a nyugdíjak között kialakult aránytalanságok mára már tulajdonképpen egyre vállalhatatlanabbak, vállalhatatlan mértékűre növekednek, és ez bizony azért társadalmi feszültséget is okoz, ha tetszik, ha nem.

Például több mint 1,5 millió nyugdíjas nyugdíja az átlagnyugdíjat sem éri el, ezzel szemben a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos nyugdíjminimumnál sajnos akár százszor nagyobb luxusnyugdíjak is léteznek, és nem biztos, hogy ezeket a nyugdíjakat olyan nyugdíjasok kapják, akik a piacon érték el azt a jogot, azt a kiváltságot, hogy ekkora nyugdíjuk legyen. Ez még egy külön kérdés, amit érdemes esetleg ilyenkor felvetni.

A nyugdíjak közti egyenlőtlenséget tovább fokozza például a nyugdíj-megállapítás módszerének igazságtalansága. Az induló nyugdíj a szolgálati idő és a korhatárhoz fűződő korrekció mellett az 1988 óta szerzett nettó keresetek valorizálásán alapul. A nyugdíj összegét tehát nagyban befolyásolja, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat. A friss nyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében a nemzetgazdasági átlagkeresethez igazodik, de a nyugdíjazás második évétől minden nyugdíjas elszegényedési csúszdára kerül, ahonnan nem tud kiugrani. Így fordulhat elő, hogy azonos életpálya esetén egy 2015-ben megállapított nyugdíj akár 90 százalékkal alacsonyabb lehet egy idén megállapított nyugdíjhoz képest.

Ezért is javasoljuk ‑ ahogy Novák Előd képviselőtársam már el is mondta ‑, hogy a kisnyugdíjasok helyzetének javítása érdekében rendkívül meggondolandó és értékelhető lehetne az, hogy a 14. havi nyugdíj mindenkinek egy átlagnyugdíjnak megfelelő ajándék, kvázi karácsonyi ajándékösszeg lenne, és a nyugdíjak emelésénél nemcsak az inflációt, hanem a bérszínvonal változását is alapul kellene venni, továbbá a régebbi nyugdíjak leszakadását érdemes lenne kiegészítő valorizációs korrekcióval lassítani.

A nyugdíj-finanszírozás jelenleg felosztó-kirovó elv alapján működik, aminek lényege, hogy mindig az éppen aktív munkavállalók járulékából finanszírozzák a nyugdíjkorhatárt elért lakosság nyugdíját. Vagyis amit most nyugdíjjárulékként befizetünk, az nem a saját nyugdíjunkat fogja fedezni. A kérdés az, hogy lesz‑e egyáltalán, aki a most dolgozók nyugdíját egyszer majd, a jövőben fizetni fogja. Hiszen a demográfiai helyzet miatt ‑ a többi európai országhoz hasonlóan ‑ hazánkban is évről évre csökken a járulékfizetők száma, miközben, hála istennek, nő a nyugdíjasok száma is, hiszen ez azt jelenti, hogy egyre tovább élnek a magyar emberek. Jelenleg minden ötödik, 2030-ban minden negyedik, 2050 után minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz majd. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerről ‑ állami garanciával ‑ fokozatosan át kell állni a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre.

Tisztelt Országgyűlés! Az Orbán-kormány folytatta az 1995-ben megkezdett korhatáremelést, aminek következtében az öregségi nyugdíjkorhatárt 2022-ig fokozatosan 65 évre emelték. 2012-től a „Nők 40” kedvezményes nyugdíj kivételével megszüntették a korhatár alatti nyugdíjakat, a rokkantsági nyugdíj igénybevételét pedig jelentősen szigorították. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint éppen ezért az egyéni nyugdíjszámlák azonnali rendezésére lenne szükség.

Elvették a legmegterhelőbb foglalkozást űző, jellemzően férfiaktól ‑ például tűzoltók, rendőrök, katonák ‑ a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, amit már többektől is hallhattunk itt, a tisztelt Házban. A férfiak 38 százaléka, a fizikai munkát végző férfiaknak pedig az 50 százaléka sajnos nem éli meg a nyugdíjkorhatárt, nem csoda tehát, hogy a nyugdíjasoknak mindössze a harmada férfi. A „Nők 40” program mintájára a Mi Hazánk Mozgalom már nagyon régóta következetesen kéri és javasolja, hogy 40 év munka után a férfiak is mehessenek nyugdíjba.

Tehát, tisztelt képviselőtársak, rendkívül időszerű lett napjainkban az, hogy a nyugdíjak között kialakult aránytalanságok mértékét csökkentsük. Ez egy komoly feladat, és mindenképpen megoldandó kérdés a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)