T/12792 Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő határozati javaslat és a T/13047. számú törvényjavaslat a kormány általi gyors jogalkotás ékes példájaként mutatja magát. Miniszterelnök úr november 7-én, pénteken írta alá Donald Trump amerikai elnökkel a nukleáris energetikai együttműködési megállapodást, melynek részeként Magyarország tíz, egyenként 300 megawattos, kis moduláris reaktort vásárolhat 20 milliárd dollár értékben, ahogy már így hallhattuk képviselőtársaimtól a tisztelt Házban.

A törvényjavaslatot a kormány november 10-én, hétfőn egy napra társadalmi egyeztetésre bocsátotta, majd másnap a határozati javaslattal együtt benyújtotta az Országgyűlés elé. Az az egy nap olyan, mintha nem is lett volna érdemben társadalmi egyeztetésre bocsátás. Segítsen, tisztelt államtitkár úr, hogy mégis mire volt elég az az egynapos társadalmi egyeztetés, és hogy a társadalom milyen széles körben értesülhetett arról, hogy lehet ebben a komoly ügyben egyeztetni.

Ezzel a határozati javaslattal a kormány előzetes elvi parlamenti felhatalmazást kér a kis moduláris reaktorok, vagyis az SMR-ek magyarországi alkalmazásáról szóló amerikai megállapodások megkötéséhez, a törvényjavaslat pedig az SMR-ek hazai telepítésének részletes szabályait tartalmazza. A nukleáris megállapodás arra is kiterjed, hogy az orosz és a francia partnerek mellett az amerikai Westinghouse 114 millió dollárért nukleáris fűtőanyagot szállít a paksi reaktorhoz. Az első szállítmány 2028-29 körül érkezhet hazánkba az engedélyezéstől függően. Továbbá az elhasznált fűtőelemek tárolásához a Westinghouse a saját tárolási technológiáját hozza a Paksi Atomerőműbe.

Korábbi felszólalásaimban már kiemeltem, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a hibrid energiapolitikát támogatja, amely a megújuló energiára és a hagyományos energiaforrásokra, így a nukleáris energiára is támaszkodik, ugyanis nem értünk egyet azzal, hogy az Európai Unióban a fosszilis energiahordozók kiszorítása érdekében sorra kapcsolják le az atomerőműveket, valamint a feketeszén és a barnaszén tüzelésű erőműveket.

Tisztelt Ház! Gazdasági szempontból hibának tartjuk, hogy az ország legolcsóbb áramát adó létesítmény, a Paksi Atomerőmű termelését fogják vissza azért, hogy ez idő alatt a gyakran jó minőségű termőföldekre épült ipari napelemparkok onthassák az áramot. Például amikor nagyon süt a nap, és a Paksi Atomerőmű leállítása sem segít, a kormány a felesleges áramot szlovák és osztrák cégeknek exportálja úgy, hogy még mi fizetünk rá, miközben a lakosságot csak a rezsicsökkentéssel segítik. A legutóbb, amikor ezt említettem, államtitkár úr szóvá tette, hogy miért baj az, ha a felesleget eladjuk. Egyáltalán nem baj, ha a felesleget eladjuk, csak jó lenne, ha ez az üzlet egy jó üzlet lenne.

Hogy mire gondolok? Amíg a hazai áramtőzsdén az energiát kilowattóránként 15 forintért értékesítik, a napelemparkok üzemeltetőinek az adófizetők pénzéből 40-45 forintot fizetnek, vagyis kilowattóránként 25-30 forint felárat könyvelhetünk el. A szlovák és osztrák cégeknek erre fizetünk még rá plusz 4 forintot, csak hogy megvegyék az áramot. Erre gondoltam, tisztelt államtitkár úr, és úgy gondolom, hogy ez helytelen. Tehát ha van feleslegünk, akkor jó lenne, ha ezt jó üzlet formájában tudnánk értékesíteni.

Álláspontunk szerint az országnak szüksége van atomerőművekre, ezért a Paks II. megépítését és a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbítását is támogattuk azzal a feltétellel, hogy a nukleáris biztonság nem kerülhet veszélybe, továbbá transzparenciát kértünk a kormánytól a Paks II.-vel kapcsolatban. Ez utóbbival azonban komoly baj van, mert úgy látjuk, hogy az átláthatóság továbbra sem biztosított, sem az üzemidő meghosszabbításával kapcsolatos felújítási terveket, sem pedig a Paks II.-beruházás előrehaladását illetően.

A Paksi Atomerőmű négy meglévő blokkjának üzemeltetési engedélye 2032 és 2037 között jár le, ezért időben el kellene kezdeni felmérni az erőművet, ami hatalmas munka, mert elvileg 2030-tól leállnak a blokkok. Az üzemidő meghosszabbításához az erőmű felújítása 1,5 milliárd euróba kerül, és minden egyes blokkot legalább hat hónapra le akarnak állítani. Ehhez képest nincs információ arról, hogy haladnak a felméréssel, a felújítási tervet határidőben tudják‑e teljesíteni. Bár az orosz berendezések konstrukciója ugyan megfelelő, de mégiscsak 30-35 évre tervezték az erőművet. Ha meglesz az üzemidő-hosszabbítás, akkor is most járunk félúton.

Az is részét képezi az amerikaiakkal kötött megállapodásnak, hogy a Paks II. projekt mentességet kapott az orosz szankciók alól. Ennek előzménye, hogy a Paksi Atomerőmű építésével kapcsolatban Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok korlátozásokat léptetett életbe, amit a Trump-kormány júniusban fel is oldott. A mentesség akkor csak decemberig szólt, de úgy tűnik, a nukleáris megállapodásnak köszönhetően végleges mentességet kapott-adott.

Tisztelt Ház! A kormány kommunikációja szerint a szankciók gyakorlatilag lehetetlenné tették a Paks II. építkezés folytatását, ezért a munkálatok hat hónapig álltak. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a januárban beomlott munkagödör miatt valóban leállt az építkezés egészen június 19-éig, amikor is az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezte a munkálatok folytatását. Ezzel párhuzamosan júniusban Trump elnök is feloldotta a korlátozásokat. A kérdés tehát az, hogy mi történt nyár óta a Paks II. beruházással, mert a hozzánk érkezett bejelentések szerint effektíve nem történt semmi. Ha erre is kaphatnánk választ államtitkár úrtól, akkor azt nagyon megköszönnénk.

Tisztelt Országgyűlés! A külgazdasági és külügyminiszter úr tájékoztatása szerint az első betonöntésre várhatóan február 5-én kerül sor, Paks II. ezután fog épülő atomerőműnek minősülni, a kész atomerőmű pedig a 2030-as évek első felében kezdhet el üzemelni.

A számadatokat nézve: amennyiben a 2000 megawatt teljesítményű Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbítása megtörténik, és 2035-ig felépül a két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk, ez együttesen 4400 megawatt teljesítményt jelent majd. Ha erre rájön a tíz kis moduláris reaktor összesen 3000 megawatt teljesítménye, akkor Magyarország nukleárisenergia-termelése 7400 megawattra nő, ami fedezné a teljes hazai áramigényt, és lehetővé tenné az exportot is. Nagy kérdés, hogy ez így lesz-e.

Tisztelt Ház! A kis moduláris reaktorok ugyan gyorsan telepíthetők, akár városok vagy ipari területek energiaellátását is biztosíthatják, azonban a biztonsági kérdések itt biztos, hogy pluszmunkát, illetve kidolgozást igényelnek, hiszen a jelenlegi biztonsági rendszereket nem lehet ezekre a moduláris reaktorokra alkalmazni. Szijjártó Péter miniszter úr szerint az ország energiaigénye a gazdaság teljesítményének növekedésével nő, ezért annak érdekében, hogy olcsó energiával tudják kiszolgálni Magyarország növekvő energiaigényét, a nukleáris kapacitások bővítésére van szükség. Álláspontunk szerint nem a gazdaság teljesítménynövekedése, hanem a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt nőtt meg az energiaigény.

Ha Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz, Lantos Csaba miniszter úr szerint a hazai áramfogyasztás 2030-ra évi 44 terawattóráról 68 terawattórára nő, vagyis annyival, mint a működő Paksi Atomerőmű éves termelése. Nem mindegy tehát, hogy az SMR-ek ‑ majd megtanuljuk lassan ezt a szót egyébként, mert ez most egy új rövidítés, amellyel szerintem többször fogunk találkozni ‑ megjelenésével a Paksi Atomerőmű és a Paks II. beruházás teljesítményét egészítik ki, vagy stratégiai szempontból mentőövként szolgálnak arra az esetre, ha a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása nem jön létre, illetve Paks II. nem tud majd megvalósulni.

(16.10)

A határozati javaslat és a törvényjavaslat indoklásából hiányoljuk ennek kifejtését, különösen arra tekintettel, hogy mai árfolyamon a tíz darab SMR beszerzése 6640 milliárd forint körüli beruházást jelent. Összehasonlításképpen, tisztelt képviselőtársak, a Paks II. beruházási összértéke az eredeti tervek szerint 12,5 milliárd euró, azaz 4800 milliárd forint ‑ lehet egy kicsit ezen a párhuzamon gondolkodni.

Egy rendkívül fontos nemzetstratégiai ügyről van szó, éppen ezért felháborítónak tartjuk azt, hogy különösebb alátámasztás, hatástanulmány vagy megvalósíthatósági tanulmány nélkül kerül az Országgyűlés elé egy ilyen fontosságú előterjesztés, és ahogy már említettem, erre egynapos társadalmi egyeztetés lett biztosítva. Felhívjuk továbbá a figyelmüket arra is, hogy a kapacitás bővítése mellett a humán erőforrásra is jobban oda kellene figyelni.

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint nagyon meg kellene becsülni az erőműben dolgozókat, mert olyan tudásuk van, amit nem lehet az utcáról összeszedni. Hiába jelentkeznek egy állásajánlatra negyvenen, negyven ember, ha abból négy-öt ember lesz, aki megfelel egyáltalán, átmegy a szakmai teszteken, a pszichológiai vizsgálatokon, orvosi vizsgálatokon és alkalmassá válik majd, hogy munkavégzésre felvehető legyen. Sokszor több év alatt lehet pótolni őket, addig pedig nincs meg az üzemeltetéshez megfelelő létszám. A tapasztalt munkaerő kiöregszik, mivel az erőmű elveszítette a presztízsét, így tartósan nem tudja megtartani a fiatalok egy részét, akik jobb lehetőséget találva elmennek az erőműből.

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint az üzemidőt a végtelenségig nem lehet hosszabbítani, mert az a biztonság rovására fog menni. Továbbá átláthatóságot követelünk a kormánytól a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbítása és a Paks II. beruházás előrehaladásának kapcsán. Köszönöm szépen a figyelmüket.