T/13057 Közlekedési tárgyú törvények módosításáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a hazai közlekedésszabályozás számos területét a központosítás irányába alakítja át, a közúti ellenőrzéstől a közösségi közlekedésen át egészen a vasúti engedélyezésig.

A törvényjavaslat a kompokat például beemeli a közúthálózat rendszerébe, így a jövőben a hídfejlesztéseket adott esetben helyettesítheti a komp. Ez azt jelenti, ha nincs híd, de van helyette komp, a rendszer folytonosságát biztosítottnak kell tekinteni. Ezt a lépést minden bizonnyal a közútfejlesztésre szánt pénz hiánya okozza: a komp nyilván olcsóbb megoldás, mint a híd. Álláspontunk szerint azonban meg kellene határozni azt is, hogy mi az a közúti kapacitás, amelynek határáig a híd helyett megfelel a komp, továbbá kérdésként merül fel, hogy az útdíj vonatkozik‑e majd a komppal áthidalt szakaszra.

Autósokat érintő változás, hogy a jövőben a rendőrség a járművezetővel szemben is kényszercselekményt végezhetne a közúton veszteglő, forgalmat akadályozó járművek esetén, ami álláspontunk szerint egyértelmű lépés a rendőrállam felé. Az, hogy az út szélén lévő roncsokat el kell onnan szállítani, nagyon helyes, mert ha valaki sokat jár az ország útjain, akkor tapasztalja, hogy egyre több roncs van ott napokig, hetekig az út szélén, és nyilván az nem helyes, de az, hogy a járművezető személyét érintően is el lehet majd könnyedebben járni, azért felvet néhány kérdést. Például eszerint, ha a rendőr egy rossz helyen való parkolás, egy rosszul értelmezett, elnézett tiltó tábla vagy egy hibás jelzés miatt úgy gondolja, hogy a járművet el kell onnan szállítani, a járművezető pedig vitatkozik vele, akkor kényszerítő intézkedést alkalmazhat vele szemben.

Félreértés ne essék, a Mi Hazánk Mozgalom támogatja a rendőrök intézkedési jogkörének bővítését, de például nem egy szabálytalan parkolás esetében; sajnos, ez a javaslat még erre is lehetőséget ad. Álláspontunk szerint csak akkor jogos a kényszerintézkedés, ha az autós fizikai támadást követ el a rendőrrel szemben, a rendőr ellen.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat értelmében a közlekedési hatóság és az ellenőrök testkamerát viselhetnének, valamint kép- és hangfelvételt készíthetnének. Alapvetően az intézkedés rögzítése akár védheti is az állampolgárt, ha tisztában van azzal, hogy felvétel készül róla. Álláspontunk szerint ez a szabály úgy lenne elfogadható, ha az ellenőr tájékoztatja az intézkedés alá vont autóst arról, hogy mikor kezdődik és mikor fejeződik be a felvétel, valamint az intézkedés végén azonnal hozzáférhetővé teszi az autós számára. Ha nem kaphatja meg azonnal a felvételt, utólag az bármikor manipulálható, így megtörténhet, hogy például az autós számára kedvező részletek kimaradnak belőle. Egyértelműen rögzíteni kell, hogy a felvétel csak az intézkedés körülményeinek igazolására szolgálhat, például megfigyelési, adatgyűjtési célra nem. Ezeket mind-mind tisztázni érdemes.

Álláspontunk szerint hiába kedveznek az elektromos autók gyártóinak, ezek az autók 8-10 millió forintnál kezdődnek, az átlag magyar ember pedig 2-3 milliós autót tud a használtpiacon megvásárolni, megfizetni. A Magyarországon forgalomban lévő több mint 4 millió autónak csak a 13 százaléka elektromos. Egyelőre annak a feltételeit kellene megteremteni, hogy a hagyományos autók állománya fiatalodjon, és ehhez az kell, hogy legyen végre normális időpontfoglaló rendszer, ahol nem egy hónapot kell várni a vizsgára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat alapján a jogszerű vizsgáztatás biztosítása érdekében a közúti közlekedési vizsgaközpont engedélyt kapna a mobilok és informatikai eszközök zavarására, amit diktatórikus lépésnek tartunk. De ez milyen érdekes innováció, hogy megzavarjuk egy bizonyos intézmény körül a mobilhasználati lehetőséget?! Még azt is könnyebb lenne elfogadni, ha le kellene adni a telefonokat egy zárt helyre, mert a mobilhálózat blokkolása nemcsak a csaló vizsgázót érinti, hanem a környező helyiségekben tartózkodó emberek is elveszítik a mobilkapcsolatot, ez pedig komoly gondot okozhat, ha például segélykérő hívást kell eszközölni. Államtitkár úr, ezt mégis hogy gondolják?!

A törvényjavaslat értelmében a drónos engedélyekre három hónapot kell majd várni, aminek minden bizonnyal az az oka, hogy annyi engedélykérelem érkezik be, amit már nem tudnak kezelni; így adnak maguknak időt az elbírálásra.

A törvényjavaslat a légi közlekedési hatóság feladatkörét érintő események tekintetében bejelentési kötelezettséget ír elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a légi közlekedési szereplőknek már nemcsak a súlyos vagy rendkívüli eseményeket kell jelenteniük, hanem lényegében minden olyan körülményt, ami a normál működéstől eltér. A szabályozás növeli a hatóság befolyását a légi közlekedési szereplők mindennapi működésére. A hatóság a bejelentések révén sokkal mélyebb és részletesebb rálátást kap a repülőterek, légitársaságok és a HungaroControl belső folyamataira, működési problémáira és technikai kockázataira.

A módosítás révén a magyar nemzetbiztonsági és terrorelhárító szervek korlátlan és közvetlen hozzáférést kapnak minden drónos és repülésügyi adatbázishoz a korábbi engedélyköteles, indokláshoz kötött adatigénylés helyett, ami azt jelentheti, hogy teljes állami megfigyelés alá kerülhet minden dróntulaj és -üzemeltető. Bár a drónok valóban jelenthetnek biztonsági kockázatot, de ez a szabály is a totális kontroll felé vezet.

További változás, hogy korlátozott szintű vasúti forgalmat csak a közlekedési hatóság engedélyével lehetne fenntartani. Ez egy olyan döntési jogkört vesz el a vasúttól, ami szó szerint életeket menthet. Egy esetleges pályahiba, váltóhiba esetén azonnal korlátozni kell a forgalmat legalább lassújellel vagy akár egyvágányos közlekedéssel; ezek ma mind azonnal elrendelhetők üzemi hatáskörben. Ha a sín megsérült, vagy van egy lerobbant szerelvény a térközben, nem lehet arra várni, hogy valaki majd a hivatalban egyszer elbírálja, tehát lelassítja ezt a döntési folyamatot. Ha a hatóság órákig ül egy engedélyen, az katasztrófához vezethet, ezért ezt a módosítást nem támogatjuk.

A törvényjavaslat a kormány által meghatározott jármű-kategóriák tekintetében Magyarországról kilépő irányban előzetes időpontfoglalási rendszert vezetne be, ami szerintünk önmagában nem garantálja a határátlépési idők csökkenését.

(18.10)

Tisztelt Képviselőtársak! A határátlépési idők csökkentése, a várakozási idő csökkentése csak akkor várható, és akkor lesz érdemben előrelépés, ha kapacitásbővítés lesz, tehát például külön sávok nyílnak meg, megnövelt létszámú ellenőrző személyzet áll majd rendelkezésre. Az előre foglalóknak mi fogja ezt majd biztosítani? Fontos lenne továbbá, hogy a foglalást kérés esetén vagy késés esetén rugalmasan lehessen módosítani, és a csúcsforgalomban ne legyen majd például rendszerleállás. Mert akkor mi van?

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján az önkormányzatoknak a jövőben részletesebb adatokat kellene szolgáltatniuk a közszolgáltatásban részt vevő autóbusz-állományról, a járművek beszerzésének forrásairól, valamint arról, milyen mértékben teljesítik az úgynevezett tiszta járművek arányára vonatkozó előírásokat. A közlekedési vállalatoknál a járműbeszerzéseknél mindig is kiemelkedő szempont volt, hogy az új flotta járművei teljesítsék az éppen aktuális károsanyag-kibocsátási normákat. A BKV által vásárolt új Mercedes buszok biztosan teljesítik ezeket a szén-dioxid-kibocsátási adatokat, de a flotta nagy része elöregedett, és egy tíz év feletti jármű már a saját újkori károsanyag-kibocsátási normáját sem tudja teljesíteni.

A szakszerű, időszakos karbantartás nem mindig kivitelezhető, ha nincs többletjármű, ami biztosítja a meghirdetett menetrendet, mert ha kiemelnek járműveket, akkor nyilván ez menetrendtorlódást vagy időtolódást is okozhat, és ha nincs megfelelő alkatrész-utánpótlás, ez ugyanolyan gondot tud okozni.

Például a régi Volvo és Solaris típusú buszok elöregedtek. Elég egy meleg nyári nap, ezt személyesen is láttam, egy Volvo típusú autóbuszt elég csak megnézni, ahogyan elindul, és a bekapcsolt klíma miatt olyan füstfelhő keletkezett, hogy szinte nem is lehetett látni. És ha már a tiszta járműveknél tartunk, és mindenki a megújuló energiáról beszél, akkor talán érdemes volna a trolibuszhálózat fejlesztését meggondolni és kiterjeszteni olyan területekre, mint például a Margitsziget.

Sokan tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy még csak a vezetékhálózatot sem kell kiépíteni, mert ezek az új, korszerű járművek lehúzott áramszedővel, tele utassal képesek nagy távolságokat megtenni. Tehát ezért is érdemes lehet ebben gondolkodni.

Összességében ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni, mert számos intézkedését túlzónak tartjuk, ami a totális kontroll irányába is vezethet. Köszönöm szépen a figyelmet.