B/12952 Éves beszámoló az Országgyűlés részére az Állami Számvevőszék 2024. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről, gazdálkodásáról

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom áttanulmányozta az Állami Számvevőszék 2024. évi szakmai tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról az Országgyűlés részére benyújtott beszámolóját, és ahogy azt az előző években is tettük, konstruktív ellenzéki pártként kizárólag ellenőrzésszakmai szempontok alapján értékeljük.

Megítélésünk szerint jelen előterjesztés határozott előrelépést mutat az ÁSZ-ellenőrzések szakmai színvonalában, ugyanakkor kötelességünknek érezzük, hogy újabb javaslatokkal hívjuk fel a figyelmet arra, hogyan lehetne a közpénzekkel való gazdálkodást hatékonyabban ellenőrizni.

Tisztelt Képviselőtársak! Az elnöki előszó alapján a számvevőket ágazati szakértői csoportokba szervezték át, ami lehetővé teszi, hogy mélységi ellenőrzéseket végezzenek, és a teljes ágazatot érintő megállapításokat tegyenek, legyen szó a vízgazdálkodásról, munkahelyteremtésről vagy időskori bentlakásos intézmények várólistáiról. Ez mindenképp előremutató, és pontosabb képet ad az állami ágazatok működéséről.

A Számvevőszék megállapította, hogy az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményekben a forrás- és szakemberhiány egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy nem tudnak több gondozottat felvenni, ami megnöveli az idősotthonokba való bejutás várakozási idejét. Megdöbbentő ezért számunkra, hogy a jelentés szerint is a minisztérium pontosan tisztában van azzal, hogy a szociális szférában jelen lévő szakemberhiányt az alacsony bérezés okozza, ennek ellenére mégis csak látszatintézkedéseket tesznek, ami elégtelen.

Bár a 2024-es jelentés nem tért ki a bérhelyzet kritikájára, a Számvevőszék idén lezárt ellenőrzése, amely az időskori bentlakásos szociális ellátást a nem állami fenntartású intézményeknél vizsgálta, már megállapította, hogy a szociális dolgozók fizetése a nemzetgazdasági átlagkeresethez és az egészségügyi dolgozók átlagkeresetéhez képest is jelentős lemaradásban van. Kitértek arra is, hogy a kormányzat béremelést kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével ad, amit a Mi Hazánk Mozgalom már nagyon régóta kifogásol, és ami egyáltalán nem elegendő. A szociális ágazatban érdemi bérfelzárkózásra 17 éve nem került sor. Jövő januártól mindössze 15 százalékos béremelést hajtanak végre, amibe beleszámolják a garantáltbérminimum-emelést, így érdemi béremelésre már megint nem kerülhet sor. Álláspontunk szerint azonnali, legalább 50 százalékos ágazati bérrendezésre lenne szükség, hogy a szociális dolgozók ne küzdjenek megélhetési gondokkal. De nézzük tovább!

Tisztelt Ház! Jó irány, hogy az ÁSZ kiemelt témaként kezeli a vízgazdálkodás közpénzügyi vonatkozásait is, hiszen a mezőgazdaság teljesítménye 2022-höz hasonlóan tavaly is az aszály miatt zuhant meg. Miközben az elsivatagosodás felé tartunk, tavaly 17 köbkilométernyi víz folyt ki hazánkból felhasználatlanul, amely ‑ már többször említettem is e Ház falai között ‑ 8,5 balatonnyi mennyiséget jelent. 2010 óta 2,3 milliárd köbméter ivóvíz folyt el a semmibe. Ehhez képest nőtt azoknak az ágazatoknak az aránya, amelyek sok vizet igényelnek, például az akkumulátorgyártás. Annyi vizet fogyasztanak a hazai akkugyárak, mint egy félmilliós város.

A Számvevőszék 2024-ben a nemzeti vízstratégia megvalósítását az ivóvíz-gazdálkodás vonatkozásában ellenőrizte. Megállapítást nyert, hogy a vízdíjak rendszere nem ösztönözte a fogyasztókat a takarékos, fenntartható vízhasználatra. Álláspontunk szerint azonban a szektor ráfordításai között a kitermelt víz költsége csupán néhány százalékot tesz ki, az ivóvíz-szolgáltatás önköltségének legjelentősebb részét a tisztítással és az elosztással összefüggő költségek jelentik, kvázi a rendszerhasználat. A ráfordítások legalább 80 százaléka tehát nem függ a szolgáltatott mennyiségtől, a kisebb vízfogyasztás így csak minimális mértékben csökkenti a szolgáltatók költségét; de legalább erre is ráláthattunk.

A beszámoló szerint 2024-ben megalakult a VI. ellenőrzési igazgatóság, amely feladatul kapta többek között az állami beruházások ellenőrzését. A Mi Hazánk Mozgalom már évek óta hiányolja, hogy a Számvevőszék a több ezer állami beruházásból kevés konkrét beruházást vizsgál. Sajnos 2024-ben is mindössze csak két vizsgálat szólt beruházásokról. Az idei évben viszont határozott előrelépést tapasztalunk, de ezt nyilván majd a jövő évi beszámolóban fogjuk részletesebben olvasni.

Áprilisban zárult a Számvevőszék elemzése a külföldi működőtőke-beruházásokhoz nyújtott állami támogatások vizsgálatáról, melynek keretében megállapították, amit Csath Magdolna professzor asszony évek óta mond, hogy a multik ilyen mértékű támogatását nemzetgazdasági számítások nem támasztják alá.

Tisztelt Országgyűlés! Az elemzés szerint a támogatási döntések alapjául szolgáló modellek túl optimisták, nem számolnak a rejtett költségekkel, és nem vizsgálják a nemzetgazdasági környezeti hatásokat. Egyetértünk a Számvevőszék megállapításaival, hiába tiltakozott Szijjártó Péter miniszter úr az abban foglaltak ellen, még több, hasonlóan tartalmas vizsgálatot javasolunk az állami beruházások szabályszerűségét és gazdaságosságát érintően. Nyilván a miniszter úrnak azért fájt a valóság: hiába pörgetik túl a multik támogatását, sajnos ennek ellenére jön az eredménytelenség, és az a sok-sok ezermilliárd forint, ami támogatásra megy el, nyilván csak a rövid távú gazdasági túlélést jelenti.

Az ellenőrzött időszak meghatározását érintően már az előző években is éltünk kritikával. Kifogásoljuk azt, hogy a Számvevőszék 2024 júliusában zárult ellenőrzése a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonosi joggyakorlásáról a Diákhitel Központ Zrt. felett csak a 2022. évet vette vizsgálat alá. A korábbi évek vizsgálata azért is lenne indokolt, mert még Magyar Péter saját állítása szerint is 2022. március 1-jével azért távozott a Diákhitel Központ éléről, mert Rogán Antal utasítására felesleges és túlárazott állami megrendeléseket írattak vele alá Balásy Gyula cégeivel. Sajnos a jelentés egyáltalán nem foglalkozik ezzel a helyzettel, Magyar Péter váratlan távozásával, pedig időben egybeesett a felnőtt- és a szakképzésben igénybe vehető szabad felhasználású diákhitelekkel való tömeges visszaéléssel. Bűnözői körök szegény sorsú fiatalokkal vetettek fel diákhitelt: a pénz a megbízóknál marad, a hitel pedig a fiatalok nyakán. Nem derült ki még mind a mai napig a közvélemény számára, hogy Magyar Péter távozása összefüggésben van‑e ezzel a botránnyal.

Tisztelt Országgyűlés! A Domokos László elnöksége alatt folytatott ellenőrzésekhez képest jól mutatja a szakmai színvonal fejlődését a Magyar Nemzeti Bank működése, szabályszerűsége vonatkozásában négy év különbséggel lefolytatott két ellenőrzés. Például a 2021 tavaszán publikált jelentés szerint Domokos Lászlónak nem okozott problémát az egykori Postapalota felújításánál, hogy menet közben nagyon drágult a projekt, abban sem találtak törvénytelenséget, hogy kikhez került a pénz, sem abban, hogy a közbeszerzéseket hogyan kerülték ki. Ezzel szemben a mostani Számvevőszék 2023 novemberében figyelemfelhívó levelében fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz azzal kapcsolatban, hogy a jegybank Szabadság téri székházának felújítási költségei elszállhattak, valamint aggályosnak tartották, hogy az MNB csak korlátozottan tudta ellenőrizni a munkákat, miután azt a saját cége az MNB-Ingatlan Kft.-re bízta. Tehát ezek mind-mind előremutató jelek.

A 2025 tavaszán közzétett végleges jelentés szerint az MNB gazdálkodását súlyos hiányosságok és szabálytalanságok jellemezték, különösen az ingatlanberuházások terén. A jelentés kiemeli a székházfelújítás költségének jelentős túllépését és az átláthatóság hiányát, valamint kifogásolta, hogy az MNB közbeszerzési eljárásai nem feleltek meg a költségtakarékosság elvének, továbbá az MNB olyan cégekkel dolgozott együtt, amelyek vezetői kapcsolatban álltak a jegybankhoz kötődő gazdasági szereplőkkel. Tehát magyarosan mondhatnánk: kész fertő alakult ki az MNB háza táján.

Tisztelt Országgyűlés! A Számvevőszék ezenkívül a Neumann János Egyetem és az MNB Pallasz Athéné Domus Meriti Alapítványának és a hozzájuk kötődő Optima-csoportnak a működéséről is vizsgálatot folytatott le. Többek között azt állapította meg, hogy mintegy 500 milliárd forint értékű vagyon sorsát intézték átláthatatlan szervezeteken keresztül, magántőkealapok közbeiktatásával. Bár a Számvevőszék több feljelentést is tett jegybanki és alapítványi ügyekben, nem látjuk sajnos, hogy a nyomozás előrehaladna, ami azért rendkívül aggályos és komoly kérdéseket is felvet.

(23.50)

A magántőkealapok vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy az EU-s pénzmosás elleni szabályozás értelmében 2026. július 1-jétől a magántőkealapok is kénytelenek lesznek felfedni, hogy kik a tényleges tulajdonosai. A gond az, hogy a NAV által kezelt úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatai nem nyilvánosak, azokhoz csak a hatóságok férhetnek hozzá. Minden bizonnyal ‑ bízunk benne ‑ a Számvevőszék azért kap majd hozzáférést. A valódi elrettentő erőt azonban az jelentené az új, offshore-ként funkcionáló befektetési forma tulajdonosai számára, ha a személyük közérdekből nyilvános adatnak minősülne. Kérjük, elnök úr, támogassa javaslataival ezt a törekvésünket is. Köszönöm szépen a figyelmet.