B/12021 A Magyar Nemzeti Bank 2024. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank 2024. évről szóló beszámolója Matolcsy György elnökségének az utolsó évéről szól, amit nem lehet az idén tavasszal kirobbant MNB-botrány nélkül értelmezni, de úgy gondolom, hogy nem is szabadna emellett csak úgy elmenni.

(0.40)

A volt jegybankelnök 12 évig tartó mandátuma március 4-én ért véget, elnöksége alatt a magyar történelem talán legnagyobb bankrablása ment végbe. Nincs mit szépíteni, nincs mit mellébeszélni: ez egy gigantikus bankrablás volt, ráadásul a legszomorúbb, hogy a devizahitelekkel átvert emberek pénzével futottak el. Úgy gondolom, hogy az elmúlt 15 év egyik legnagyobb szégyenfoltja ez a történet.

Március közepén az Állami Számvevőszék súlyos hiányosságokat állapított meg az MNB gazdálkodását, különösen az ingatlanberuházásait érintően, többek közt azt, hogy a Szabadság téri székház felújításának költségei igen magasan elszálltak, és komoly kifogásai voltak a jegybank alaptevékenységéhez szorosan nem kapcsolódó ügyletekkel szemben. Továbbá megállapítást nyert, hogy az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forint vagyon felett rendelkezett, amelyet átláthatatlan magántőkealapokon keresztül és rosszul fektettek be. Emiatt a vagyona jelentősen lecsökkent, miközben a pénzből részesültek a Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek is.

Bár a botrány az ÁSZ-jelentések miatt került a közfigyelem középpontjába, valójában több mint tízéves történet. Tisztelt Képviselőtársak! Azzal indult, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank azt a hatalmas vagyont, amit a korábbi nyereségéből, de elsősorban a svájci frankos hitelek forintosításával halmozott fel, alapítványokba pakolta, ezért ezek a pénzek később már nem segítették az MNB súlyos veszteségének csökkentését ‑ és akkor ez egy fiskális finom megfogalmazás volt.

Már évek óta lehetett tudni, hogy az MNB-alapítványok működése problémás, ennek ellenére a Fidesz kilenc éve a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálta az MNB-alapítványok vagyonát elrejteni a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől. Ennek azért ékes példája, hogy 2016-ban 10 évre titkosították az MNB gazdasági társaságaihoz köthető adatokat. Vajon miért?

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék vizsgálatának megállapításai alapján az ÁSZ és az MNB egyaránt feljelentést tettek. Elvileg március óta nyomoznak, de letartóztatásban még senki nincs, házkutatást sem tartottak senkinél. Bízunk abban, hogy az eljárás talán nem fog évekig elhúzódni, melynek végén a valódi bűnösök helyett csak néhány kishalat vetnek majd oda koloncnak. Csak reménykedni tudunk abban is, hogy nem a Simicska-modell fog megismétlődni, amely szerint szabad elvonulás fejében Matolcsyék átengedik a vagyont az orbáni körnek.

Tisztelt Országgyűlés! A Matolcsy-időszak alatt az MNB elsődleges feladata, az árstabilitás fenntartása sem alakult valami fényesen. Az uniós inflációs rangsorban rendre hátul kullogtunk, az elhibázott Covid-válságkezelés miatt bedurrant a hazai infláció. Ennek egy része kívülről jött, de a trendnek voltak belső okai is, amiért a volt jegybankelnök a kormányt kezdte okolni. Nem tette hozzá, hogy az infláció emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy a Covid-válságkezelés keretében az MNB 11 ezer milliárd forint hitelt pumpált a gazdaságba, és hagyta a forintot gyengülni, hogy az exportáló cégeket helyzetbe hozza.

Többek között ezeknek is köszönhető, hogy 2022 októberében történelmi mélypontra került a forint, és a jegybanki alapkamatot fokozatosan 13 százalékra, az irányadó kamatot pedig 18 százalékra kellett emelni. Emellett 2 százalékról fokozatosan 10 százalékra emelték a kötelező tartalékráta mértékét, így az a Covid előtti 1000 milliárd forintról 12 000 milliárd forintra nőtt. Ezzel gyakorlatilag a Covid-válságkezelés keretében a bankszektornak adott 11 000 milliárd forintot akarták kivonni a bankok rendelkezésére álló szabad likviditás lekötésével.

Az MNB-nek 2021-ben 52 milliárd forint, 2022-ben 402 milliárd forint vesztesége volt, 2023-ban már 1763 milliárd forint mínuszt halmozott fel. A tavalyi veszteség sem volt kevés, 789 milliárd forintban realizálódott. Ezek nagyon magas veszteségek. Az óriási mínusz abból keletkezett, hogy a növekedési hitelprogram keretében az MNB olcsó forráshoz juttatta a gazdag cégeket, fix kamattal hitelezett, miközben megugrottak a kamatok, és a bankok pénzét is 18 százalékon vette el, tehát a jegybank több ezer milliárdos veszteségét a gazdag cégek és a kereskedelmi bankok nyerték meg. Bár a hatályos törvény szerint az MNB a későbbi évek nyereségéből fedezi a veszteségét, azonban több szakértő vitatja, hogy erre képes lesz‑e a jegybank ‑ álláspontunk szerint végül úgyis a költségvetésnek kell majd helytállnia a legvégén.

Tisztelt Országgyűlés! Ami a tavalyi inflációt illeti, az MNB beszámolója szerint az infláció 2023-hoz viszonyítva jelentős mértékben csökkent, és az év nagy részében a jegybanki toleranciasávon belül alakult. Azt nem tették hozzá persze, hogy 2023-ban az egész EU-ban sehol nem volt ekkora infláció, mint Magyarországon: 17,6 százalék. 2024-ben ezekhez a magas árakhoz képest csökkent az infláció 3,7 százalékra. Tavaly szeptemberben 3 százalék volt az infláció, idén februárig azonban folyamatosan emelkedett 5,6 százalékra, az élelmiszer-infláció pedig 7,1 százalékra, ezért a kormány az árstop bevezetéséről döntött.

Tisztelt Ház! A választási osztogatásnak inflációnövelő hatása lehet, ehhez járul hozzá, hogy a kormány ahelyett, hogy rendszerben gondolkodna és az infláció valódi okait kutatná, az árszint emelkedését mesterséges eszközökkel akarja megállítani, aminek késleltetett inflációs hatása lehet. Ez azt jelenti, hogy bárki is nyeri a választásokat, a következő kormány a költségvetési nyomás mellé jelentős inflációs nyomást is örököl. A Publicus Intézet felmérése szerint a lakosság 82 százaléka drágulásra számít a jelenlegi árrésstop kivezetése után, még a fideszesek többsége is.

Nem értünk egyet azzal, hogy az MNB élen jár a pénzügyi szektor digitalizációját illetően is. A jegybank büszke arra, hogy az EU-ban elsőként Magyarországon vált elérhetővé a lakossági digitális jegybankpénz, például a Diákszéf mobilapplikáció a fiatalok számára. Bár a kísérleti projekt 2015 februárjában lezárult, tiltakozunk a CBDC bevezetése ellen, mert az a pénzügyi szabadságunk végét jelentené. Nem szeretnénk, ha a központi bank és a kormány határozná meg, hogy mit tehetünk a pénzünkkel.

Jobb lenne, ha a jegybank inkább abba fektetne energiát, hogy az immár alkotmányos joggá vált készpénzhasználat betartását ellenőrizze, mert sajnálatos módon sok helyen még mindig nem lehet készpénzzel fizetni. Annál is inkább ki kell állni a készpénzhasználat mellett, mert Magyarországon szerencsére a fizetések többsége még mindig készpénzben történik, továbbá a tavaly forgalomban lévő készpénz értéke 10 százalékos növekedést mutatott.

Egyetértünk azzal, hogy Varga Mihály új jegybankelnök úr a hivatalba lépése után profiltisztításba kezdett, mert a jegybank extra tevékenységei óriási kárt okoztak ‑ ezt azért meg is tapasztaltuk. Azonban álláspontunk szerint ez nem elég, a felelősök valódi elszámoltatása nélkül nem lehet az MNB jó hírnevét helyreállítani. Egy ilyen súlyú botrány után erkölcsileg nehezen összeegyeztethető a jövőben, hogy a jegybank végzi a prudens működés felügyeletét, hiszen az eddigi legnagyobb bankrablás után milyen alapon felügyeli majd a hazai pénzforgalmi rendszer jogszerű működését.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint egyetlen forint közpénz sem tűnhet el nyomtalanul, sem neves oligarcháknál, sem az ő holdudvaruknál vagy éppen a fiaiknál. Ezért követeljük, hogy az elsikkasztott közvagyont kobozzák el, és adják oda azoknak, akiktől valójában elvették: a devizahiteles károsultaknak. Ezekről is beszélni kell, amikor egy beszámoló elhangzik. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Apáti István tapsol.)